Folia historica 20

I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Kossuth Lajos otthon a világban (Zempléntől Turinig)

1. Kossuth Lajos monoki szülőháza. Nyomat, Cserna Károly müve. XIX. század vége lakik. Előbb a József piacon az óránál a 166. szám első emeletén, majd a Fürdő utcába a Kávéforrás nevü kávéház melletti házba költöznek (ma József Attila u.). A Dorottya utcában a Lloyd palotában lévő Kaszinóval szemben nyit ügyvédi irodát, és indítja el a Törvényhatósági Tudósításokat Kossuth. 1837 tavaszán az állandó túlterhelés, az anyagi gondok, a Törvényhatósági Tudósítások miatti politikai üldözés megviseli egészségét, orvosi tanácsra a budai hegyekbe költözik, a zugligeti Disznófő alatti „Isten szeme" fogadóba, de ide is viszi szolgáját, aki hozza-viszi a postát és a Törvényhatósági Tudósítások új számainak anyagát. Itt éri a házkutatás és a lefogatás 1837. május 5-én. A következő három esztendő a budai József laktanya, az egykori barátklastrom börtöncelláiban telik el, ahonnan testileg meggyötörve, szellemileg és lelkileg phőnixként szabadul. Volt lelkiereje a rárótt három esztendőt elmélkedésre, történeti, közgazdasági és nyelvi ismeretek gyarapítására fordítani; világra látó, annak tendenciáit felmérő és formálni akaró férfiúként lép a szabad levegőre. A pozsonyi „tanuló évek" után ezek az ismeretek teszik az egyébként csaknem szokványosnak mondható köznemesi evangélikus családi neveltetés és iskolák után az európai polgárosodás útját és az alkotmányos nemzeti különállás módjait kereső politikussá. A 40-es évek liberális nemesi ellenzékének meghatározó egyénisége, 1848—49 államférfiúja, az emigráció nemzetközi szintű politikusa alapjaiban megformálódott ekkorra. Ismeretei, áttekintő képessége, szónoki és nyelvtehetsége teszi képessé további pályáján a világban otthon lenni, úgy hogy Kossuth ifjú korában nem tett, nem tehetett külföldi utazásokat, mint Széchenyi István gróf vagy Wesselényi Miklós báró, de még annyit sem, mint a köznemes Deák Ferenc. Negyvenhét éves koráig Bécsig jutott, utána lett világjáró. 7