Folia historica 20
I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész
emelésétől (ami jelentős technológiai fejlesztéssel járt együtt) várták. Az építkezések szerkezeteit, a műhelyek berendezési és egyéb eszközeit, berendezéseit és szerszámait a gyár saját kivitelben szándékozta elkészíteni, s ezért a tervezők már 1924-ben intenzíven foglalkoztak a bővítési program terveinek elkészítésén. 1 9 A nehézvasszerkezeti műhely korszerű felszerelésével igényesebb vasszerkezeti munkák végzését, valamint az új gyártmányként meghonosítani kívánt kályhagyártás egy részét is ide tervezték. Nagy üzleti lehetőséget látott a cég vezetése az ún. folytonégő kályhák gyártásának bevezetésében, mivel e termékeket néhány kisiparost és a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt.-ot leszámítva senki nem állította elő gyári tömegáruként. Az ország szükséglete e kályhatípusból mintegy évi 50 vagon volt, s ezt elsősorban német importból biztosították. A termék gyártására - mivel a tervezett fejlesztésekkel együtt minden szükséges feltétel rendelkezésre állott - a vállalat hosszú távra kívánt berendezkedni. A termékváltás másik megcélzott nagyobb termékcsoportja az öntöttvasból készült ún. angol csőféleségek voltak, amelyeket idehaza egyedárusként a fővárosi Ulrich В. J. cég forgalmazott, teljes eladásra szánt mennyiségét importálva. Belföldi konkurrenciától nem tartva évi 600 tonnás gyártási minimummal számoltak e cikkekből. A tervbe vett és 1925-ben meg is indult rekonstrukció és bővítés gyorsabb befejezése, a termékskála kiszélesítése érdekében újabb tőkék bevonása vált szükségessé. A korona végül már vágtató inflációja a kezdeti élénkítő hatás ellenkezőjére váltott át és a társasági alaptőke egy részének felmorzsolását is okozta. A pengőértékre történt átállás a részvények kicseréléséveljárt együtt, az alaptőkét pengőben kellett megállapítani. A forgalomban volt 90 ezer darab 200 koronás részvényt harmadára összevonták és minden három régi részvényt egy új, tíz pengő névértékű részvényre cserélték ki. így az Oetl-féle részvénytársaság alaptőkéje 1925 elején a 30 ezer darab részvény által megtestesített 300 ezer pengőből állott. Igen rövid idő alatt kiderül' viszont, hogy ezen összeg nem elegendő az inflációs veszteség mellett a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére, így rövidesen, már 1926 áprilisában a társasági alaptőkét 150 ezer pengővel meg kívánták emelni. A szabályszerű, a korábbiakkal teljesen azonos módon végrehajtani tervezett és a társasági vezetés által beterjesztett tőkeemelési javaslatot végül is a közgyűlés - valamilyen oknál fogva -meg sem tárgyalta, s véghezvitelére csak két esztendő múlva került sor. Az öntödei rekonstrukció 1925 folyamán döntően elkészült, s a következő évben már a gyártásba vett új termékek adták a termelés nagyobbik hányadát. A részvénytársaság megalapításától öt esztendő kellett ahhoz, hogy a gyár, a termelés megközelítse a világháború előtti szintjét. Az első évek válságából sikerült kilábalni a vállalatnak s 1925 végére úgy stabilizálódnia, hogy az éppen befejezett öntödei rekonstrukciójával az általános fellendülés haszonélvezője lehessen. b) A fellendülés időszaka Az Oetl-gyárnak azokban az években sikerült a termelési kapacitását visszaállítania, amikor a hazai vas-, fém- és gépipar nagyobbik hányadában ugyanez a folyamat lezajlott. A gazdaság egészében még általános volt a beruházások visszaesése, a foglalkoztatás csökkenése, a termelés stagnálása vagy visszaesése a világháborút megelőző időszakhoz képest. Az 1920-as évek derekán kibontakozó konjunktúra a nehéziparban is azonban zömmel a már meglévő kapacitások mind nagyobb részének kihasználását eredményezte, kevésszámú volt az a cég, amely a visszaesés és a pangás időszakát, esetleg az inflációban rejlő lehetőségeket termelésnövelő beruházásokra, a termékszerkezet átalakítására használta fel. 2 0 Az Oetl-féle cégnek a gazdaság egészéhez, de a vasipari ágazatokhoz képest is valamivel hamarabb sike75