Folia historica 20

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész

fáradozásukért a vállalati éves tiszta nyereséségből biztosítandó 5%-os jutalékuk mellett további évi 2000 korona tiszteletdíj illette meg őket. Az érvényes törvényes rendelkezések szerint három évre választott első igazgatóságot a levéltári iratok ebbéli hiányossága miatt nem ismerjük, de biztosra vehető, hogy a korabeli részvénytársaságokkal ellentétben nem a legtöbb részvénnyel rendelkező tulajdonosokból került ki. Az 1923. évi rendes közgyűlésen a régi vezetés újjáválasztását mondták ki (tehát az alakuló közgyűlésen hét fős igazgatóságot választottak) Oetl Aladár elnökségének újabb három esztendőre történt meghosszabbításával. Az alapítást követően minden bizonnyal történt kisebb mozgás a részvénytulajdonlásban; az itt említett 1923. évben a legfőbb részvényes Oetl Aladár társasági elnök 5500 részvénnyel rendelkezett, a többi tag tulajdonlása alig haladta meg a jelképes kereteket (br. Ullmann György 850, Pucher István 550, br. Lipthay Béla 550, Bakonyi Pál 500, Oetl-Pálffy Dénes 500 és Biró Leó 250 db).

7 Oetl Aladár mellett a legnagyobb tulajdonos a Magyar Kereskedelmi Bankot képviselő dr. Bíró Pál, majd nagyságrenddel kisebb részvénymennyiséggel a családtagok következtek: Gutzjahr Mihály (a gyáros após), Oetl Béla (a testvér), dr. Oetl-Pálffy Dénes (a feleség első férjének adoptált gyermeke), br. Ullmann György (a vő), majd sorban a legfőbb érdekeltséggel bíró Hitelbank képviselői. A gyár vezetéséből egyedül dr. Wilcsek Jenő igazgató rendelkezett jelentősebb, az előbbieket elérő nagyságrendű részvénypakettel annak köszönhetően, hogy a részvénytársasági vezetés is elismerte az Oetl-cégnek tett több évtizedes kiemelkedő szolgálatát. A társaság nem a legkedvezőbb időszakban kezdte meg a működését, mivel a belső felhalmozás visszaesése, a pénz értékromlásának következtében a bankok tőkekihelyezésének kiapadása, a gazdasági lét feltételeinek gyökeres átrendezési szükséglete, a korábbi biztos külpiacok elvesztése, a belső kereslet minimálisra történt összezsugorodása már-már a gyár létét fenyegették. Legalább ilyen hatású volt a vasipar egészének válsága, a beruházások épitési- és szerelési munkáinak leállása, a gazdaság vérkeringése egészének torzultsága. A gyár tulajdonosai azonban hittek a jövőben, s a részvénytársasággá történt átalakulás nyomán a vállalatba bevont tőkék és hitelek segítségével megindították a termelést. A társaság első évének (ezt az alapszabály is rögzítette) a működést tekintve két szempontból csonka 1920. évet tekintették, ugyanis egyrészt a részvénytársaság az év második felétől funkcionált, másrészt nem sokkal hamarabb indult meg a termelés sem a gyárban. Az országos szén- és vasérchiány jelentős akadályokat gördített a termelés megkezdése elé, s a munka 1920. márciusának végétől is csak korlátozott mértékben indulhatott meg, elsősorban az energiahordozók, a gyártási segédanyagok hiányában. A januári és februári teljes üzemszünet után március legvégén, a hadifogolytáborok derítőmedencéiböl származó és faszénnel feldúsított „iszapos" koksszal indulhatott meg az öntöde, ám az elengedhetetlenül szükséges olvasztó kokszot csak az év második felében sikerült kisebb tételben beszerezni. A vállalat termelőkapacitása töredékével a körülményekhez képest rendszeres üzemmenetre tudott áttérni. A termeléshez szükséges mobiltőkét részben a részvények ellenértékének befizetéséből befolyt összegekből, részben pedig bankhitelből - minden valószínűség szerint a Wiener Bankverein budapesti fiókjától, ill. a Hitelbanktól - biztosították. Az 1921 májusában összeült éves rendes közgyűlés elfogadta az első üzleti mérleget, örömmel véve tudomásul a közel félmillió koronás tiszta üzleti nyereséget, még ha az az infláció gyorsuló üteme következtében igazán jelentős összeget nem jelentett. Az infláció viszont jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a finanszírozási lehetőségeketjavítva előbb a bányászat és a kohászat működési feltételeit, majd ezt követően a vasfeldolgozó és a gépipar nyersanyagigényét viszonylag gyorsan ki lehetett elégíteni. A 71