Folia historica 20

IV. Szemle - kiállítás, könyvismertetés - Baji Etelka-Csorba László: Kastélyok és mágnások - Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon (ism.)

Kiscsatári Mariann Baji Etelka-Csorba László: KASTÉLYOK ÉS MÁGNÁSOK Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon Reprezentatív fényképalbumot jelentetett meg 1994 telén a Hegyi és Társa Kiadó. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára anyagából válogatott több mint 400 fotográfia segítségével mutatja be a magyarországi birtokkal és címmel rendelkező mágnások életét. Rendkívüli a válogatás gazdagságát tekintve is, de rendkívüli az ábrázolt világ is, amely a polgárosodott Európa közepén tár elénk egy, már csak a kor szüksége szerint is letűnő, mégis szilárdan hagyományt és tartást őrző társadalmi csoportot. A néhány száz családot magába foglaló arisztokrácia a századvégen még jelentős szerepet játszott, hiszen „a lakosság egyszázezred része tartotta kezében az összes hasznos födterület 13%-át..." - írja Csorba László történész a könyv bevezetőjében. Ez a szemléletes adat részben jelzi is, hogy a magyar mágnások szerepe a közéletben összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint akár az angol lordoké, akár a porosz junkereké. [A Főrendiházban kb. 70-80%-os arányban volt lehetőségük résztvenni a törvénykezési munkában.] Gazdasági és politikai súlya a mágnásoknak mindenképpen indokolttá teszi egy ilyen jellegű album megjelentetését. És az a tény is, hogy szeretünk mostanában elmerengeni a múlt gazdagjainak pompáján; kicsit divat lett a régi gazdagságba menekülni mostani szegénységünktől. Érződik ez a nosztalgikus, néha kissé kesernyés hang Csorba László szövegein is. A sokhelyütt érdekes és korrekt információt nyújtó - megjegyzem, kissé aránytalan - képmagyarázatokban hol a rendkívül precíz történész szólal meg, hol pedig az így vagy úgy értékítéletet mondó mai ember. Kérdés, hogy kell-e a ma szemszögéből minősíteni a századforduló arisztokratáinak életét egy reprezentatív albumban. i 1. A tőketerebesi Andrássy-kastély Klösz György felvétele. 1896 körül 185