Folia historica 20
IV. Szemle - kiállítás, könyvismertetés - Kovács Tibor: Cennerné Wilhelmb Gizella ravatalánál Cennerné Wilhelmb Gizella tudományos munkássága (Bibliográfia)
Kovács Tibor Cennerné Wilhelmb Gizella ravatalánál Amikor meghallottam Cennerné Wilhelmb Gizella halálának szomorú hírét, azon a napon este újra elővettem Than Mórról írt könyvét. Tőle kaptam, amikor 1982-ben megjelent. Miközben lassan átlapoztam, és itt-ott beleolvastam a kötetbe, tudattalanul fel-felvillantak közös múzeumi létünk, hétköznapjaink néha örömteli, máskor nehéz - évtizedeket átfogó momentumai. Ma már tudom, mindeközben akaratlanul emlékképpé vált bennem Wilhermb Gizella minap még mosolyogva mesélő, érvelő, vitázó - s közülünk oly fájdalmasan hirtelen távozó - alakja. Talán kicsit furcsa kimondani, ám úgy érzem, valójában én akkor búcsúztam el tőle. Merthogy mindannyian egy kicsit másként, de mindenképpen úgy búcsúzunk szeretteinktől, barátainktól, kollégáinktól, érdemdús ismerőseinktől, amilyen elmélyült és amenynyire igaz volt velük kapcsolatunk életükben. Mégis bizton hihetjük, éppen az emlékek sokfélesége nemesíti meg az elmúlásból fakadó közös fájdalmat. Ennek tudatában hajtok fejet Cennerné Wilhelmb Gizella ravatalánál a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat nevében. Emlékezve arra a kollégára, aki - 1946-tól szinte haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként többféle politikai rezsim szenvedő alanya és túlélője, intézményi managementek segítője és vitapartnere, s ami a legfontosabb: több szakember generáció meghatározó törzstagja volt. Mindvégig elkötelezett tudósként, a szó legnemesebb értelmében: profi muzeológusként, korrekt emberként. Cennerné majd félévszázados múzeumi tevékenysége elsősorban a Történelmi Képcsarnok grafikai gyűjteményéhez kapcsolódott. Ennek fejlesztésében, ikonográfiái szempontok szerinti átrendezésében, korszerű nyilvántartásának kialakításában érdemei elévülhetetlenek. De jórészt e gyűjteményre épült jelentős tudományos és sokoldalú kiállításrendezöi munkássága is. A Nemzeti Múzeumnak szinte nem volt olyan történeti, művelődéstörténeti kiállítása, amelynek ő valamilyen szinten ne lett volna közreműködője. Több mint száz tudományos és ismeretterjesztő írása között a kisebb-nagyobb tanulmányok, hazai és külföldi kiállítási katalógusok cikkei, mütárgyleírásai és olyan nagylélegzetü önálló kötetek váltogatják egymást mint a Magyarország történetének képeskönyve 896-1849, a Than Mór monográfia. Csak őszintén remélni lehet, hogy befejezetlen munkáinak lesz méltó folytatója. Nehéz pontosan definiálni, mikor és hogyan teljes egy szakmai életmű. Nem egyszer mást gondol erről maga az ambiciózus kutató, másként vélekednek a kortársak, s esetleg egészen másként ítél majd egyszer az utókor. Hihetjük, mert tudjuk, kutató-muzeológusként Cennerné Wilhelmb Gizella sokszínű, magasszínvonalú életművet hagyott ránk. Olyan szokatlan, és nagyon-nagyon rossz múltidőben beszélni. Temetni azt, akivel még együttdolgozni akartunk gyűjteményben, kiállításban, akitől még előadást vártunk volna a társulatban, akinek még szívesen hallgatnánk olykor bőbeszédű történeteit családfákról, nemesi viszályokról, megrendelőkről és mesterekről, s tulajdonképpen mindarról, amit elmúlt századok grafikáiról elolvasott, s amit élő kalendáriumként magában hordozott. Kedves Gizi! Barátai és kollégái, nagyon sokan a Magyar Nemzeti Múzeumban, tudósként tiszteltük, kollégaként szerettük. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. 177
