Folia historica 20
III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban II. rész
ízlésesen és jól megoldott szecessziós kompozíciók (Általános Fogyasztási Szövetkezet 1910-es évek, a „Kéve" Ruházati Áruház Szövetkezet 1920-as évek) 2 5 tűntek fel. Ennek egyrészt az lehetett az oka, hogy a szövetkezetek csak a századelőn alakultak nagyobb számban, tehát üzletrészjegyeik közvetlen tradíció nélkül készültek, másrészt az üzletrészek a részvényektől eltérően elsősorban nem a polgári, hanem a kispolgári és vidéki földműves rétegek kezébe kerültek. Az Országos Központi Hitelszövetkezet és a „Flangya" Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagszövetkezeteinek papírjain gyakran feltűnt Károlyi Sándor gróf portréja, illetve alakja, 2 6 aki az országos szövetkezeti hálózat kiépítésében nagy szerepet játszott a századfordulón. A kamatpapírok közül az I. világháború alatt kibocsátott hadikölcsönök és Budapest XX. századi kötvényei érdemelnek figyelmet a grafikai díszítés szempontjából. A közönség tájékoztatására szánt szöveg ezeknél is tekintélyes helyet foglal el, de a papírok felső negyedén szép grafikákat láthatunk. A háborús államkötvényeknél nyilván a lakosság hazafias érzéseit igyekeztek felkelteni a magyar történelemre utaló ábrázolásokkal. A téma a millenniumi időkben divatba jött honfoglaláskori harcos alakja volt, amely a századfordulón számos művészeti alkotáson megjelent: pl. Körösfői Kriesch Aladár képein, az 191 l-es torinói világkiállítás magyar pavilonján, azonkívül többek között érmeken, jelvényeken stb. A hadikölcsön-papírok egyik grafikai típusán nyilazó lovasokat ábrázoltak, a másikon pedig egy ősmagyar emberpár elképzelt alakja a nagyszentmiklósi kincs ivócsanakjaival együtt jelent meg a szecessziós jellegű kompozícióban.7 A fővárosi díszített kötvényein a századelőn dunai panorámák láthatók különféle rajzolatban, így az 1910-es, az 191 l-es, az 1918-as és az 1920-as kibocsátások papírjain. 2 8 Végezetül a sorsjegykölcsönök ábrázolásaira vonatkozó megjegyzésekkel zárom az értékpapírok alkalmazott grafikai termékként való bemutatását. A századfordulón a különféle jótékony, illetve kulturális célok megvalósítása érdekében kibocsátott sorsjegykölcsönök grafikai díszítései mindig a kibocsátás céljához kapcsolódtak, ezen kívül nem mutattak rokonságot egymással. A Jószív-Egyesület sorsjegyének grafikáját pl. Cserna Károly, könyvillusztrációiról is ismert grafikus készítette el. 2 9 Az Egyházi Műemléki Alap sorsjegyén a kibocsátás bevételéből felépíteni, illetve helyreállítani kívánt templomok rajzolatát láthatjuk a keretdíszben, míg az 1917-es Vöröskereszt-sorsjegyen Hungaria páncélinges alakja öleli magához a világháború kárvallottjait. A gyűjtemény történeti értékpapírjai sokoldalúan reprezentálják a különféle típusok grafikai díszítéseit. Ezek alapján megállapítható, hogy az értékpapírok - elsősorban a részvények - esztétikus, míves megjelenítésére gondot fordítottak készítőik. A grafikai díszítéshez felhasznált témák, illetve motívumok köre pontosan körülhatárolható. Ezek kísérték végig a hazai értékpapír-kibocsátás több mint száz évét. A jogi, formai kellékeknek és a díszítések elhelyezésének lehetőségei - típusonként - meghatároztak egy sajátos keretek között mozgó állandó megjelenést, amely jól felismerhetővé tette az értékpapírokat a sokféle grafikai nyomtatvány között. Alátámasztja ezt a benyomást a külföldi történeti értékpapírokra vetett pillantás is, mert mind a motívumok körében, mind az elrendezés kialakításának főbb elvei tekintetében teljes az egyezés. 3 0 Természetesen a térben és időben másképpen jelentkező művészeti stílusok, helyi tradíciók miatt tarka a kép. A század eleji francia és spanyol értékpapírok általában nagyon díszesek, és gyakori köztük a művészi hatású, a papír nagy részét betöltő szecessziós kompozíció, míg az amerikai papírok általában puritánabb megjelenésűek. 3 1 Ennél általánosítóbb megjegyzéseknek nemigen van helyük, mert példa akad mindenütt mindenre. 173
