Folia historica 20
III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban II. rész
talapzatoknak. Egy-egy esetben, mint pl. a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület századeleji kibocsátásain az építészeti előképek részletekig pontos ábrázolásaival találkozhatunk. Az allegorikus alakok attribútumaikkal együtt már a XIX. század első felében megjelentek értékpapírokon. A gyűjteményből példa erre az 1847-ben Pesten kibocsátott iparmütári alapítványjegy, ahol a bőségszarut tartó ülő nőalak körül a gazdaság emblematikus tárgyainak széles körét láthatjuk." A legszebb korai példák azonban kétségkívül a Pesti MűvészetEgyesületnek az 1840-es években többszöri kibocsátásban megjelent részvényjegyei, amelyeken a növényi ornamentikájú klasszicista keretben Victoria és Paliasz Athéné alakja is föltűnik puttókkal és a képzőművészet eszközeivel együtt. Ezek a részvények Károlyi György gróf hagyatékában maradtak fenn. 1 2 Az allegorikus alakok a XIX. század második felében és a XX. században is a részvények legyakoribb díszítő motívumai. A gyűjteményben őrzött mintegy 2000 különféle kibocsátású részvénynek közel felét csak geometrikus, illetve növényi ornamentikákból komponált keret díszíti. A másik rész 90%-át viszont allegorikus alakokkal díszített grafikák alkotják az alább tárgyalandó egyéb díszítő motívumokkal szemben. Ezeket a statisztikai adatokat a hazai tízezernyi részvénytársaság kibocsátásainak tekintetében irányadónak tartom, részben azért, mert a gyűjtemény mind a gazdasági ágazatok, mind a nyomdák és a területi hovatartozás szerint rendkívül változatos anyagot tartalmaz, s részben azért, mert más — igaz, kisebb - gyűjtemények vizsgálatánál is hasonló eredményekre jutottam. Az allegorikus alakok ábrázolása a részvényeken tehát általánosnak tekinthető, s nyilván hatott a papírok tartalmának megerősítésében akkor is, amikor a XIX. század során ,,a konvencionális szimbólumok, allegóriák és attribútumok hangulattá váltak, puszta művészi kifejező eszközökké alakultak." 1 3 Az allegorikus ábrázolások egy speciális körét alkották Magyarország allegóriaként való megjelenítései Pannónia vagy Hungária alakjában. Ezeket az ábrázolásokat jelvényeink, a korona, a címeres pajzs kísérték, és azoknak a társaságoknak a papírjait díszítették, amelyek cégükben viselték a Pannónia, a Hungária, a Hazai, vagy Magyar stb. toldatot. Ezek a társaságok általában országos hatáskörüek voltak, hiszen felelőtlenül egy cég sem választhatott olyan elnevezéseket magának, mint Első Hazai!, Első Magyar! vagy Első Altalános! stb., ezek ugyanis hivatalos szabályozás alá estek. A grafikai díszítések egy újabb csoportját a címerek alkották, amelyek magukban vagy más ábrázolásokkal együtt jelentek meg a papírokon. A nevükben is valamely helységhez, földrajzi egységhez, vagy az országhoz kötődő cégek gyakran alkalmazták a megfelelő címert díszítésként. Példaként említhetjük a Hajdúszoboszlói Takarékpénztár Rt. 1907-es, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1928-as, A Hajdúmegyei Takarékpénztár 191 l-es, az Első Erdélyi Bank Brassóban 1887-es, a boszniai Varesi Vasipari Rt. 1895-ös, valamint az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság 1929-es kibocsátású címeres papírjait. A grafikai díszítések egy további csoportja szintén a kibocsátó cégnek a kibocsátás, a vállalat működésének helyéhez való kötődését reprezentálta azáltal, hogy papírjaikon az illető helység látképét jelentősebb részletét vagy építményét ábrázolták. Ennek illusztrálására szolgál a Budapest Székesfővárosi Takarékpénztár Rt. 1928-as részvénye a főváros dunai látképével, a „Hungária" Magyar Növényi Olajgyár és Finomító Rt. 1907-es kibocsátása Fiume tenger felőli látképével, a Nagymegyer és Vidéki Takarékpénztár Rt. 1909-es papírja Nagymegyer horizonton feltűnő látképével, a Dévai Takarékpénztár Rt.-é 1915-ből Déva várával, valamint a Győri Első Takarékpénztár 1926-os részvénye a győri Belváros ábrázolásával. Ezek az ábrázolások a papíron vagy fent, vagy lent foglalnak helyet, ahol viszonylag a legnagyobb tér nyílik megrajzolásukra, de olyan nagy vedutákkal, mint pl. a céhes okleveleken, itt nem találkozunk. A látképek általában a keretdísz részei, s gyakran 167
