Folia historica 20

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Garami Erika: Az 1860-6l-es londoni Kossuth pénzjegyeket nyomtató DAY & SON CO

mire a bírósági per elkezdődött, a többit megsemmisítették vagy litográfiái célokra használták fel.

8 Az illusztrált könyvek ilyen technikával készített előállítása igen költségesnek bizonyult. A Day & Son karrierje az ötvenes években felfelé ívelt, a céget fejlesztették, bővítették. Viktória királynő és Albert herceg élénken érdeklődött az illusztrációk iránt, 1856 márciusában két legidősebb fiukat, Edward és Alfred hercegeket elküldték látogatóba a Day céghez a különféle kőnyomtatási metódusok tanulmányozására. A hercegek William Day vezetésével végigjárták az egész nyomdát, megtekintették például Simpson fent említett krími rajzait, a természettudományi tanszék számára készülő óriás fiziológiai és zoológiai rajzokat.

8 A látogatást megörökítő litorajzot büszkén mutogatták a Gate Sreeti nyomdabejárat felett. A hatvanas évek kevesebb sikert hozott számukra, a hanyatlást csőd követte. Az elvesztett Kossuth pénzjegyper (melynek részleteire itt nem térünk ki) a nyomdászok számára még jelentett katasztrófát, sőt a papír árát is sikerült utólag visszaszerezniük, valamint a sajtó és a közvélemény is szimpátiával fordult feléjük, ami ismertségüket növelte. Az utolsó bírósági tárgyaláson még Lord Campbell lordkancellár is védelmébe vette a nyomdászokat

9, tisztességes kereskedőnek tartva őket. Az általuk alapított Nature and Art 1866. évi számában cégük különféle tevékenységét felsorolva papírpénzek nyomtatóinak is hirdetik magukat:

1

0 „Day & Son Ltd. Művészi és kereskedelmi litográfusok és kromolitográfusok, színes nyomtatás minden eljárással, fotolitográfusok, acél és réz lemezek, másoló sajtók, papírpénzek, kötvények és igazolványok metszői - minden típusú munkát elvégzése, papíráruk, könyvkötészet, képkeretezés, szépművészeti és általános művek kiadása." Az 1851. évi Világkiállítás sikereire visszagondolva kérték fel a Day & Son céget az 1862. évire, amely az 185l-essel ellentétben súlyos veszteséggel zárult - s a céget is érzékenyen érintette. Egyre nagyobb anyagi veszteséggel kellett megküzdeniük, több kiadványukat értékesíteni sem tudták. A piac igényei is megváltoztak, a kromolitográfiai úton illusztrált könyveknek a fametszők jelentettek komoly kihívást, a művészek nagy része inkább ez utóbbit részesítette előnyben a kromolitográfiával szemben. Az eladások száma esni kezdett, s nem a legszerencsésebb időpontban jelent meg a már említett Nature and Art című hetilap, majd folytatása a The Cromolitograph 1866-ban, ill. 1867-ben a Day & Son gondozásában. Ezen kiadványok technikai színvonala még meg sem közelítette a 40-es, 50-es években kiadottakét. Szinte törvényszerű, hogy ebben a helyzetben a cég igazgatói között is mély ellentétek húzódtak. William Day végső megoldásként - egyik elsőként - élt az 1861. évi társasági törvény adta lehetőségekkel, a vállalatot korlátolt társasággá alakította át Day & Son Ltd. néven. A várt sikert ez sem hozta meg, Day számtalan hitelezőjét csak saját részvényei eladásával tudta kielégíteni, elegendő készpénz hiányában, az összes részvényétől meg kelllett válnia. A cég szabályzata értelmében viszont minden igazgatónak legalább 500 font tőkével kell rendelkeznie. így Williamnak el kellett hagynia a céget, újat alapított, melynek színvonala, erdményei már meg sem közelítette a Day & Son Co-ét. Hitelbe vásárolt gépeit nem tudta kifizetni és ebből a pénzügyi katasztrófából később sem tudott kilábalni. 1868-ban, mikor elhagyta a társaságot, fivére, John titkárként, másik fivére Joseph főfelügyelőként vette át a vállalat vezetését, majd John is megvált a cégtől, ekkor William Simpson megbízott titkár vette át az irányítást. A csődeljárás után a céget és nevet Vincent Brooks (1815-1885) vásárolta meg, s Vincent Brooks, Day & Son néven működtek tovább. Day nagy mennyiségű, értékes nyomólemezeit, nyomatait egy ismert szakember, Hodgson árverésére adták be (aki mellesleg rokonsági fokban is állt Day-vel). Ő túl alacsony áron értékesítette az értékes darabokat, sőt a nem igazán tisztességes eladásból Day pénzt egyáltalán nem látott viszont. Második cége igen rövid életű, sikerekben korántsem gazdag pályafutást 156