Folia historica 20
II. Közlemények - új szerzemények - Aczél Eszter: Pulszky Ferenc szabadkőműves pohara a Magyar Nemzeti Múzeumban
A két irányzatot követő szabadkőművesség közötti különbség elsősorban a páholyok belső életére, rítusukra vonatkozott. Egyébként számos vonatkozásban mutattak fel hasonlóságot. Tagjaik zöme a polgári értelmiség köreiből került ki: köztisztviselők, írók, művészek, tanárok, ügyvédek, orvosok, kereskedők és iparosok sorakoztak fel a páholyokban, közülük többek a későbbiekben jelentős szerepet vállaltak a magyar politikai, tudományos és kulturális életben 1 6. Az arisztokrácia egyes tagjai, kiváltképp akik az emigrációban is részt vettek a szabadkőműves mozgalomban, idővel teljesen visszavonultak. Hosszas próbálkozások után 1886-ban a két magyarországi nagypáholy végre kimondta egyesülését és megalakította a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt 1 7 25 jánosrendű és 12 skót rítusú páholy részvételével. Nagymesterré Pulszky Ferencet választották, aki leköszönéséig (1888) töltötte be tisztét. Az egyesülést követően virágzásnak indult a magyar szabadkőművesség. Az elsősorban emigráns magyarok, köztük Pulszky Ferenc által a 19. században ismét felélesztett mozgalom követői, azt kiteljesítő tagjai nem elégedtek meg a filozofikus szabadkőművességgel, fogékonyan és hatékonyan fordultak a közélet, a társadalom megoldatlan kérdései felé. Foglalkoztak a polgári házasság és az állami anyakönyvvezetés kérdéseivel, majd az általános választójoggal. Ténykedésük zöme azonban a népnevelést, az ismeretek terjesztését, a szegények sorsának javítását célozta. A „Corvin Mátyás..." páholy 1870-ben megalakította a Népoktatási Kört, 1875-ben a Háziipari Egyletet. 1870-ben Szeretetintézetet hívott életre. Az elhagyott gyermekek sorsa több páholyt késztetett cselekvésre, így jött létre a Gyermekbarát Egyesület („Humboldt" páholy), az Országos Gyermekvédő Egyesület („Könyves Kálmán" és „Demokratia" páholy), a Szünidei Gyermektelep („Haladás" páholy), a Nyomorék Gyermekek Otthona („Deák Ferenc" páholy), továbbá az Ingyentej Egyesület („Minerva" páholy). Az elhagyatottak és támogatásra szorulók érdekében alapították a Budapesti Rabsegélyező Egyesületet, a Hajléktalanok menhelyét és az Ingyenkenyér Egyesületet. A páholyoktól indult ki az Önkéntes Mentő Egyesület gondolata, a Teleia Egyesület, az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület. Az általános műveltség szintjének emelése érdekében alapította a „Könyves Kálmán" páholy a Szabad Lyceumot, az „Erzsébet" páholy az Erzsébet Népakadémiát, s a „Kazinczy" páholy az Ismeretterjesztő Társaságot. 1 8 Eredményeik - melyek kibontakoztatásában úttörő szerep jutott Pulszky Ferencnek - a felvirágzó páholyok alkotó erejét és 18. századi elődeik eszméinek töretlen továbbélését tükrözik. „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a világ esztelenségei felől s azt látván, hogy minden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete dolgozik, örömkönnyeket sír, amelyben sokkal biztosabb barátot lel, mint a külső világban, amelyben kiki igyekszik embertársainak nyomorúságát aszerint, amint tehetsége en128
