Folia historica 20
II. Közlemények - új szerzemények - Aczél Eszter: Pulszky Ferenc szabadkőműves pohara a Magyar Nemzeti Múzeumban
A felirat mellett szabadkőműves oltár áll Salamon király templomának - s a páholyok bejáratának - két oszlopát jelképező oszlopokkal, két gyertyatartóval, középütt asztal, rajta egymáson keresztbe fektetve félig nyitott körző és derékszög, felettük felhőből kiemelkedő kereszt, attól balra sugárzó emberarcú nap, jobbra emberarcú hold hét csillaggal övezve, tovább forgatva a poharat három lépcsőfok felett a páholy legfőbb elöljárójának, a főmestemek széke látható baldachinnal, majd a beavatási szertartást idéző, az élet múlandóságára figyelmeztető koporsó csontokkal, melyet a páholy további tisztségviselői, a kincstáros és az írnok jelképei - jelvényei követnek: két egymáson keresztbe fektetett kulcs és toll, mellette a páholy biztonságáért felelős templomőr jelvénye: egymáson keresztbe fektetve két kard, alatta további jelképek - kaptár, háromszög, függőón, vakolókanál és kalapács, az első és második felügyelő, s a főmester jelvényei zárják a sort. Mindezeken túlmenően ez az üvegpohár nem csupán a bemutatott jelképek tára és ajándéktárgy, hanem önmaga is funkcióval bíró jelkép. Beavatott ismerői „ágyúnak" 2 hívják, mivel nem véletlenül súlyos, gömb alakú talpát az asztalhoz ütve ágyúk dörgését idézik vele a szabadkőművesek az úgynevezett „vakolási munkájuk" 3, azaz a gyűlésüket követő közös étkezés üdvözlései során. E funkción túlmutatva, egy-egy nevezetes eseményt megörökítendő (2. kép) 4, avagy tisztelet és hála jeléül némely igen jeles szabadkőműves ténykedését elismerendő, időről időre készültek és készülnek ma is hasonló szabadkőműves „ágyúk". Ez az üvegpohár felidézi a 19. század második felében megalapított első magyarországi páholy emlékét, ugyanakkor tisztelettel adózik a tagjai sorából később nagymesteri székbe emelt Pulszky Ferencnek is, aki sokak számára neves régészként, művészettörténészként, politikusként, végezetül a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként 5 ismert, ám kevésbé tudott róla, hogy az olasz honban otthonra lelt magyar emigránsok körében, több társával együtt olasz páholyban szabadkőművessé lett 6, s hazatérve fontos szerepet vállalt a magyar szabadkőművesség újbóli megszervezésében és vezetésében. Magyarországon a szabadkőműves páholyok 1794-ben bekövetkezett betiltása után 7 az 1848/49-es szabadságharc idején próbálkoztak meg először páholyalapítással 8. E rövid életű próbálkozás kudarca után mintegy két évtized telt el, amikor a kiegyezés teremtette légkörben megalakulhatott 1868. június 26-án az „Egyesség a 2. Szabadkőműves üvegpohár Kölnből, 1852 126
