Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

117., 132. stb. p.; Vörösmarty Mihály kálvinista prédikátor megtérése históriája. Sajtó alá rend., kísérő tanulmányt írta Jankovics József. Budapest 1992. 44. p. stb. 21 Földváty A. i. m. 21-22. p. 22 Makkai László: Melius Juhász Péter, Magyarország Kálvinja. Theológiai Szemle 1973. 65-72. p. 23 Versei: RMKT. II.; Balassi Bálint és a 16. század költői. Szerk., vál., jegyz. Varjas Béla. Budapest 1979. I. köt. 444-508. p. (Magyar Remekírók); Vö.: Varga József: Szkhárosi Horváth András. Irodalomtörténet 7 (1955) 268-304. p.; Horváth J. i. m. 55-62., 235. stb. p. 24 A keresztyeni gyvlekezetben való isteni diczeretek... Várad 1566. 45. p., RMNY 222. sz. 25 Erre vonatkozóan vö.: Szűcs Jenő: Dózsa parasztháborújának ideológiája. In: Uő.: Nemzet és történelem. (Tanulmányok) Budapest 1984. 601-668., főleg 625. s köv. p.; Uő.: A ferences obszervencia és az 1514. évi parasztháború (egy kódex tanúsága). Levéltári Közlemények 43 (1972) 213-263. p.; Uő.: Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében. Irodalomtörténeti Közlemények 78 (1974) 409-435. p. 26 Károlyi G. i. m. főleg 58-74. p. Jellemző, hogy saját felekezetük, „prédikátori rendűk" sérelmeit mindig a legnagyobb bűnként tüntették fel, pl. Magyari I. i. m. 65., 59., 72. p. 27 Károlyi G. i. m. főleg 75-96. p.; Az egyéni és kollektív bűnök történelmi éleslátással párosult ellenzése Magyari müvének is alaját képezi: Magyari I. i. m. 27-117., 501. p. 28 Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros törtéente. Karcag 1926. 36^40. p.; Németh Gábov. Mezővárosi önkormányzat és társadalmi meghatározói a XVI-XVII. századi Abaúj és Zemplén megyében (A szőlőművelő mezővárosok társadalmának és önkormányzatának összefüggései). Agrártörténeti Szemle 30 (1980) 315-319. p.; E kereskedelembe bekapcsolódó mezővárosi árutermelő réteg szerepére, több személyes pályaív megrajzolásával lásd: Szakaly F. : Mezőváros és reformáció i. m. passim. 29 Károlyi G. i. m. 78. p. 30 Székely I. Zsoltárkönyv i. m. 160. p. verso 10. zsoltár magyarázata 4. jegyzet, 176. p. verso 37. zsoltár magyarázata 10. jegyzet; Itt csupán utalunk az ördög, mint tiszttartó és a jobbágynyúzó gonosz nemes szépprózában való korabeli megjelenítésére (Heltai Gáspár: Száz fabula). 31 Kecskeméti Alexis János prédikációs könyve. Kiadta Szuromi Lajos, bevezette Gombáné Lábos Olga. Budapest 1974. főleg 13., 168. p.; Kecskeméti társadalomkritkáját részletesen elemzi: Gombáné Lábos Olga\ Kecskeméti Alexis János világ- és történelemszemlélete, politikai felfogása. Könyv és Könyvtár 9 (1973) 195-210. p.; Valamint: A Sárospataki Református Kollégium i. m. 37-39. p. (Makkai L. tanulmánya) 32 Klaniczay T. i. m. 82-106. p.; Péter K. : Bencédi i. m. 70-76. p.; Székely I.: Krónika i. m. 145/b p.; Dániel és Ezékiel könyvére, valamint az Apokalipszisre történő hivatkozás már a wittenbergi történelemszemlélet megjelenése előtt is megtalálható (a török, mint bibliai fenevad, Antikrisztus és egyháza, bűnök és rosszra való hajlam, valamint büntetésük stb.): pl. Gerogius de Hungaria - A „Szászsebest Névtelen": Értekezés a török szokásairól, viszonyairól és gonoszságairól 1438-58. In: Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról. Közreadja: Tardy Lajos. Budapest 1977. 49-153. p. Müve 1596ig legalább 25 kiadást ért meg, így erősen hatott az európai közvélemény formálására. Vö.: uo. 49. p.; valamint Tardy Lajos: Régi követjárások keleten. Budapest 1983. /Körösi Csorna Kiskönyvtár 11/ 94. sz. köv. p. 33 Károlyi G. í. m. 107-144. p. 24