Folia historica 19
I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás
ellenségnek is tekintett török terjeszkedésének okaira. A magyar protestáns történelem- és sorsfelfogást évszázadokra meghatározó gondolatok Luther wittenbergi köréből erednek. Témánk szempontjából fontos elemeit kiemelve: Luther a középkori hagyományt felelevenítve a törököt a Dániel által megjövendölt szörnyeteggel azonosította és Isten büntetésének eszközeként értelmezte, ezért kezdetben még az ellene való védekezést is véteknek és hiábavaló cselekedetnek tartotta. Később a keresztyén ember kötelességeként jelölte meg, hogy az imádság és a vezeklés erejével harcoljon a török ellen. Véleménye szerint az emberiséget az örök kárhozattól csak a reformáció elfogadása mentheti meg. Luther nézeteit apokaliptikus szemléletben - az ótestamentumi jövendölések alapján a világvég közeli bekövetkezését hirdetve - Melanchton rendszerezte. Szerinte a bűnös keresztények lelkét elveszítő pápa és a testét elpusztító török, mint a két Antikrisztus, a végítélet eszközei és hírnökei. Bűnei és erkölcstelensége miatt a törököt Isten ellenségének tartja, akinek egyetlen vágya a gyilkolás, ebben való kéjelgés, ördögi kínzási módokat eszel ki, nyomában pusztulás jár. Melanchton felfogása Johann Cárion krónikájának többszöri kinyomatásával hamar elterjedt és beivódott a közgondolkodásba. A magyarországi reformáció kezdeti korszakának szoros wittenbergi szálai, valamint Melanchton közvetlen magyar kapcsolatai biztosították gyors magyarországi meghonosodását/ Nádasdy Tamáshoz 1537. október 7-én, Lipcséből írt levelében Melanchton így fogalmazott: ..Neque nimirum dubium est haec bellet et nunc Turcicam seruitutem poenas esse peccatorum nostrorum et idolatriae. ", vagyis a török szolgaság bűneink és a bálványimádás büntetése. 6 A fogságban lévő Perényi Péterhez intézett sorai (Wittenberg, 1545. március 27.) szerint az országok romlása sok embert annyira megingat, hogy kétely ébred bennük, vajon Isten gondot visel-e az egyházra. Azonban ez utóbbi ügyét külön kell választani a világi birodalmakétól. Bár változnak a birodalmak, megmarad az egyház. Ezért kéri a magyar főurat, háborúban is oltalmazza a nép egyházait és iskoláit. Nem kételkedik benne, hogy a pogány kiszorítása után Isten az egyházakat is újjáépíti Magyarországon. 7 A wittenbergi szemlélet már az 1540-es évektől otthonos volt Magyarországon, motívumai végigkövethetők a 16. század vallásos költészetében, Batizi András, Szkhárosi Horvát András, Szegedi Gergely, Radán Balázs verseiben, s ez határozza meg Bencédi Székely István világkrónikájának (1559) történelemszemléletét. Egyik legelső megfogalmazása Farkas András „Az zsidó és magyar nemzetről" (1538) írt verse, amelyben még egy meghatározó elem jelenik meg: a bibliai zsidó nép és a magyarság sorsa között vont párhuzam, amely a bibliai alapú történetszemlélet részeként a magyar irodalmi és közgondolkodás szinte állandó elemévé vált. 8 A török támadás büntetésként és megpróbáltatásként, ezért végső soron kitüntetésként való értelmezésétől - épp a zsidó magyar párhuzamon keresztül -, már csak egy lépés volt a magyar nép kiválasztottságának tudata 9: ,,Királyi nemzet vagy, noha te kicsin vagy" - hirdette Tállya kemény szavú prédikátora, Szkhárosi Horvát András. 1 0 Mindezek áthatották a hit által meghatározott közgondolkozást, alakították a háborúktól, töröktől, később némettől pusztított magyarországi mezővárosok és falvak gondolkodásmódját és történelemszemléletét is. Az itt elemzésre kerül források bizonyítják, hogy különösen mélyen átitatták a reformációba már a kezdetektől bekapcsolódó abaúji és zempléni mezővárosok világképét. Elterjedésükben az itt működő prédikátoroknak és a virágzó iskolakultúrának egyaránt jelentős szerepe volt. 1 1 Tanítóként vagy prédikátorként, sokszor a két hivatást váltogatva, a reformáció első nemzedékének majd minden jeles képviselője megfordult e közösségekben. (Batizi András, Bencédi Székely István, Dévai Bíró Mátyás, Gálszécsi István, Kálmáncsehi Sánta Márton, Kopácsi István, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály.) Munkásságuk szorosan kötődik a 7
