Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

Nemzeti Múzeum Művelődéstörténeti Kiadványa I.) 29-134. p. A továbbiakban e kötet lapszámaira történik hivatkozás. 3 Németh G. \ Hegyaljai mezővárosok i. m. 29. p. Zombori Péter deák később több ízben viselte a főbírói tisztet, így Bethlen Gábor uralkodása alatt is, akitől szolgálataiért armálist kapott. Vö.: Fata TArczaliensia, az az Tartzal' Városának főbb változásai (1670-1700). Irta Nemes Babocsay Izsák a nevezett Város' hites nótáriusa. Közzéteszi Kazinczy Ferenc. Pest 1817. (Monumenta Hungarica I. Szerk.: Ilit my Károly György) 15-16. p.; Zombori Péter káplánt említi: Tarcal protokolluma i. m. 16. p.; ugyanitt található a magistrátus soraiban Zombory Szabó Péter. 4 Németh G.: Hegyaljai mezővárosok i. m. 30-31. p. 5 A wittenbergi történetszemléletről és magyarországi hatásairól a későbbiekben idézendő műveken kívül témánk szempontjából a legfontosabbak: Földváry Antal. A magyar református egyház és a török uralom. Budapest 1940. 71-72. p.; Horváth Magda: A török veszedelem a német közvéleményben. Budapest 1937. 10-13., 28-32. p.; Kathona Géza: Károli Gáspár történelmi világképe. Tanulmány a magyar protestáns apokalyptika történetéből. Debrecen 1943. 729. p.; Bottá István: Luther Antikrisztus fogalmának hatása a magyar reformátusok társadalomszemléletére. In: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk.: Fabinyi Tibor. Budapest 1984. 52-63. p.; Oze Sándor: „Bűneiért bünteti isten a magyar népet" Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Budapest 1991. (Bibliotheca Humanitatis Historica... II.) 80-110. p.; Szakály F.: Mezőváros és reformáció i. m. 314. s köv. p. Luther kétféle kormányzásról szóló tanításának tisztázásával párhuzamosan az Antikrisztus fogalmát az egyházon belüli ellenséggel (pápa) azonosította, a törököt pedig Isten ostorának tekintette. Vele szemben Melanchton és számos magyar reformátor megmaradt a hagyományos értelmezés mellett, amely a pápát az Antikrisztus lelkével, a törököt pedig az Antikrisztus testével azonosította. Legújabban: Fodor Pál: Az apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma" legendája. A török a 15-16. századi közvéleményben. TSZ 39 (1997) 21—49. p. 6 OL. E 142. Kamarai lt., Acta Publica, Fasciculus 35., Nr. 14.; Magyar fordításban megjelent: Magyar történelmi szöveggyűjtemény. 1526-1790. Szerk.: Sinkovics István. Budapest 1968. I. köt. 31-33. p. 7 Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk.: Bunyitay Vince, Rapaics Raymund, Karácsonvi János, Kollányi Ferenc és Lukcsics József. Budapest 1902-19 í2. IV. köt. 416-417. p. 8 Régi Magyar Költők Tára (RMKT) II. XVI. századbeli magyar költők művei. Közzéteszi Szilády Aron. Budapest 1880. 13-24. p.; Horváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Budapest 1957. 36-38., 47., 55-61. stb. p.; Klaniczay Tibor: A magyar reformáció irodalma. In: Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomból. Budapest 1961. 79. p.; Kathona G. i. m. 39. p. stb. 9 Benda Kámán: A magyar nemzeti hivatástudat története. Budapest 1937. 62-64. p.; R. Várkonyi Agnes: A nemzet, a haza fogalma a török harcok és a Habsburg-ellenes küzdelmek idején. In.: Uő.: Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. századról. Budapest 1978. 333-335. p.; E szemlélet középkori gyökereire is kitér: Szűcs Jenő: Nép és nemzet a középkor végén. Valóság 15/6 (1972) 14-31. p. 10 RMKT II. 161. s köv. p. 11 A mezővárosi művelődésre: A Sárospataki Református Kollégium története. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Szerk. a Tiszáninneni Református Egyházkerület 22