Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

A bevezető és a vers az alkotók műveltségéről és világképéről egyaránt tanúságot tesz. ,,Az babilóniai Nabugodonozor király" álmát magyarázó Dániel prófétától származó gondolatokból levezetett okfejtést tartalmazó sorok mindhárom protokollumban szinte szóról szóra megegyeznek. A bennük megjelenő alapgondolat „ez világi birodalmoknak változások", ezen keresztül a mezővárosok sanyarú sorsa, amelynek oka a világot egyedül és kizárólagos hatalommal igazgató Isten büntetése. „Mert noha ez földi embereknek úgy tetszenék, mintha ez világi birodalmak, országok és méltóságok csak az embereknek erejektöl és okosságoktul viseltetnének, de azmiképpen, hogy ez világi s abban levő teremtett állatok az emberekkel egyetemben nem történetből, avagy vak szerencséből jöttenek, hanem Istennek bölcsessége által teremptettenek [sic!], azonképpen lehetetlen, hogy az teremtett állatok, kiváltképpen az emberek, kik Istennek nemes teremptett állati, az történettől és nem az Istentől viseltetnének. ...kétség nékül [sicilj elhidjük, hogy ez világi birodalmoknak az változások nem az történettül, hanem az Istentől viseltetnek. ...Az Isten ez okáért méltán az büntetésre néha felfegyverkezik. Ebből leszen osztán az nemzetségeknek és tartományoknak változások és romlások, mert azkik Istent megvetik, azok az Istentől is megvettetnek. Azmit penig itt mondunk, sok nemzetségeknek példájok igaznak lenni megbizonyítják, kikben az Úristen nemcsak hatalmát, hanem az bűnök ellen való haragját is megmutatja. Példa lehet erre az mi nemzetségünknek, az magyar nemzetnek mostani siralmas állapatja (és vajha másokon mi tanultunk volna, azminthogy mások tanulhatnak immár mirajtunk), melyet az Isten az igaz és üdvösséges tudománnak mentől bőségesb ajándékával látogata meg, annál több ostorival kezdé sújtogatni, az ő nyilvánvaló jóakarójának meg nem böcsüléséért. Hatottuk az mi atyáinktul az Istennek az ő idejekben avagy annak előtte való ostorit: éhséget, döghalált, égbeli csudákat, ellenségnek Ínségét, és ezeket akkor nagy álmélkodással hallgattuk, de minthogy mi az Isten akaratjának nyilvábban való hirdetésére szívónkét bezártuk, inkább hogy nem, mint az mi eleink, kik ennyire nem értettek, sokkal több és szörnyűbb veszedelmeket értőnk, hogy nem mint azmelyeket az mi atyáinktul nagy álmélkodással hallottunk. Eg)'nehány esztendőiül fogván immár szükséget és drágaságot szenyvedönk, mely miatt azmint hatottuk, emberek is holtanak meg. Ez szükséget még mostan is érezzük. Az döghalál nemzetönket mennyi ízben sanyargatta? Ezmiatt országunkból sok fő gondviselő urak, városokbul, falukból bölcs tudós lelkipásztorok, polgári rendből való eszes tanácsbéli emberek. kik még hazájoknak hasznosan szolgálhattak volna, kifogytanak. Égbeli csudákat is, melyekkel Isten az embereket rettenti és jövendő veszedelmekről meginti, mennyeszer láttunk? Ellenségnek fegyverét, hadaknak kegyetlenségét annyit szenvedtünk, hogy ez egész világon való nemzetségek ezen csodálkozhatnak és bizonyára mi magyarok igazán mondhatjuk magonkról azt, azmit Esaiás mond az zsidó nemzetről [lapszéli jegyzetben: Esaiae I.v. 9.J: Ha az seregeknek ura valami keveset meg nem hagyott volna bennönk, úgy jártonk volna, mint az szodomabeliek. Az több ostorok közül penig, melyekkel Isten ekkedig [sic!] sanyargatott bennönket, igen keserves az ellenségnek és sokféle hadaknak kegyetlenségek és kártételek, melyek miatt igen elnyomorodott országunk. Mert nincsen egész Európában oly nemzetség, melynek keze savát nem érezte volna nemzetönk, holott csaknem minden szomszéd országoknak rajtunk és miattunk vagyon veszekedések. 4 A magyarországi reformáció képviselői a 16. századtól valamennyien igyekeztek választ keresni koruk legégetőbb problémáira, az ország pusztulásának és a nemcsak testi, de lelki 6