Folia historica 19

I. Tanulmányok - Bánknti Imre: Néhány gondolat a trencséni csata (1708. augusztus 3.) előzményeiről és következményeiről

talántán többet praestáltak volna, bonificatiojok lehessen... Ezután a réz-poltura pénznek inductiójárúl sokat projectizálván, mivel a fejér-pénznek szük volta miatt szükségesnek tapasztalták továbbvaló folytatását: azaránt celebrálandó külön sessióra relegáltatott." Május 23.: a megyei követek az előző téli adó elszámolásával foglalatoskodtak, majd a fejedelemmel és a szenátussal együtt „a réz-polturának, mely nélkül tellyességgel nem lehet az ország, valorárul pro et contra disputálván, tollálván őfelsége méltóságos főgenerális úrral minden diffícultásokat és kit-kit capacitálván, mivel az ónodi articulus szerint cursussa fennmaradóit, tovább is confirmáltatott; melly őfelsége országunk hasznára cílozó igyekezetinek secundálására közakarattal végeztetett, hogy conceptusban vegyék: qua modalitate folyjon? pénznek tartatván. Május 24.: a hátralékos megyék hanyag tisztviselőit a fejedelem elé idézték. Május 26.: a fejedelem „az ország sátorában a nemes vármegyék deputátussi közzé menvén, sok discursusok után, jóllehet tapasztaltatott sok nemes vármegyéknek terhesnek lenni a dicális conscriptió, mindazonáltal a restantiák is hogy aszerint újonnan az egész országban léendő de futura conscriptione modalitást exigáltassanak, determináltatott." Május 30.: „hogy az szegénység a sok képtelen szekerezéstől és mindenféle naturáléknak praestatiójátúl megmenekedhessék, hanem inkább limitatio praetio pénzől annak az árát megadgyon,(!) determináltatott." • Május 31.:,,...pénznek elevatiójárúl közönséges tetszéssel végeztek a státusok." Június 1.: „Az eddig való deliberátiók elolvastatván, a jövendő contributiónak igasságos proportiónak való modalitásárúi discuráltak és mivel majd minden nemes vármegye annak tovább való folytatásárúi maga sublevatiójára nézve ratiókat allegált: a régi dicák szerint a hadak nyári intertentióját rendelték, az quantumnak tovább való modalitásnak praestátióját más alkalmatossabb időre halasztván." Június 2.: a státusok „a jövendő contributiónak proportionata való felvetésében őfelségével együtt fáradoztak, helybenhagyván az dicák után való contribution hanem pro ratione melly vármegyénekminémű beneficiuma lehet? némely positiókat immutálván..." Június 4.: „a fejedelem az ország sátorában a nemes vármegyék deputátussi közé bémenvén, az újonnan téendő conscriptiónak modalitásárúi per longum et latum discuráltak..." Június 5.: a fejedelem és a Szenátus együttes tanácskozása a megyei küldöttekkel, „a qvantumnak repartitiójához hozzáfogván, majd minden vármegyéknek a tavalyi impositiójához képpest alkalmas alleviatiója lött, és az improportiónak kikeresése magok közt a vármegyéknek és egyenlőképpen való contributiónak praestálása keményen megparancsoltatott őfelségétől; sok discursusok után későre sol váltatván a sessió..." Június 6.: a fejedelem „a nemes vármegyék deputátussi közé az ország sátorában bémenvén, az hátramaradott vármegyékre is közakarattal observálván a proportiót, qvantumot vetettek." Június 8.: Rákóczi a Szenátussal „együtt az ország sátorában ment, és némely hátramaradott propositiókat nemes vármegyéknek hasznára eleikben adván, azokat végezték és improtocoláltatták." Másnap a jegyzőkönyveket letisztázták és a küldöttek hazatértek.

1 ^ A megyei küldöttek tehát csak hosszadalmas és keserves tárgyalások után, Rákóczi és Bercsényi „capacitálására" vállalták az újabb terheket, de ezt is úgy, hogy dikaszámaikat lényegesen csökkentették (Pest—Pilis-Solt vármegyéjét pl. 31 000-ről 25 000-re). A leglényegesebb határozatok: a rézpoltura kényszerforgalmának újbóli elrendelése; a dikánként és havonként (6 hónapra) kivetett 6 garasos (30-34 dénár) pénzadó, amelyet (elvben) rézpénzben is lehetett fizetni; az országban forgalomban lévő mindenféle nemesfémpénz forgalmi értékének 10-20%-os felemelése. A 6 garasas pénzadó behajtását 66