Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

39 Szamosközy I. i. m. 32. p.: „Baptista Mosto Venetus, magister capellae, filius spurius nobilis cuiusdam Itali, mortus Albae et in maiore aede sepultus 1597." 40 Lásd: Casimiri, Raffaele: Musica e musicisti nella cattedrale di Padova nei sec. XIV, XV, XVI. Roma 1942. passim; Haraszti E.: Sigismond Báthory... i. m. 203. és köv. p.; Boetticher, Wolfgang: Orlando di Lasso und seine Zeit. Kassel 1958. passim; Barlay Ö. Szabolcs-. Giovan Battista Mosto gyulafehérvári madrigáljai. Magyar Zene XVI (1975) 2. sz. 173. és köv. p.; Zottoviceanu, Elena: Un compozitor italian la Alba-Iulia in secolul al XVI-lea. Studii de muzicologie XXI (1976) 232. és köv. p.; Die Musik in Geschichte und Gegenwart (a továbbiakban: MGG). Szerk.: Friedrich Blume. Kassel 1949-1979. IX. köt. 636. hasáb; New Grove XII. 616. p. 41 Haraszti E.: Sigismond Báthory... i. m. 208. p.: „leale seruitore gia sono molto anni". 42 Veress E.: Documente ... i. m. IV. 216. p. 43 Balogh J. : Kolozsvári ... i. m. 305-306. p.; Mosto életútjának „erdélyi" szakaszát mai ismereteink szerint körvonalazza: Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok a XVII. század végéig. (Előadás a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság kongresszusán, Róma 1996, megjelenés alatt.) 44 Barlay Ö. Szabolcs: Reneszánsz muzsika a Báthoryak udvarában. II. Magyar Zene XVII (1976) 2. sz. 134. p.: „Sono la maggior parte di questi miéi Madrigali о composti per comandamento di V.A.S. о nelli amenissimi, e fertilissimi Paesi del suo sempre felice stato di Transilvania"; Mosto műveinek jegyzékét 1. New Grove XII. 616.; Boetticher, W:. Orlando di Lasso... i. m. 500, 888-889. p. 45 Szamosközy /.: i. m. 32. p. 46 Bascape, Giacomo: Le relazioni fra 1 'Italia e la Transilvania nel secolo XVI. Roma 1931. 172. p.: „una compagnia de buoni musici, de quali fu capo M. Giovanni Battista Mosto." 47 Veress E.: Documente ... i. m. IV. 216. p.: „ipse Serenitati nostrae in hac arte sua iam ab aliquot annis fideliter exhibuit et impendit, ac in futurum quoque exhibiturus et impensurus est"; Balogh J:. Kolozsvári ... i. m. 294.; Bustoval kapcsolatban Szamosközy utalt arra is, hogy „ennek leányát vötte az Pictor Nicolaus". A muzsikus tehát családjával együtt volt Erdélyben. Lásd Szamosközy I. i. m. 32. p. 48 Szamosközy I. i. m. 32. p. 49 Canal, Pietro: La musica in Mantova. Memorie del Real Instituto Veneto di Scienze, Lettere ed Arte. XXI. 1882. nyomán idézi Haraszti E.: Sigismond Báthory... i. m. 204. p. 50 Веке Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérváron. Budapest 1889. 247. p. 51 Kv. szk. 1593. 5/XXIII. 85, 142. 52 Arhivele Statului Cluj, fond 44 Bistrita (Beszterce számadáskönyvei), IV/a 25 (150-1623) 102.: „expense hospitalittis in Pompeium et Julium Italos Ill[ustrissi]mi principis Musicos fatte et mandato Ill[ustrissi]mi principis [fl.] 18 [d] 57", „aurige qui eos in Rettek usque direxit [d.] 75", „Thome dobos cum illis misso in Lapos sumptus [d.] 60."; Uo.: Illa. nr. 8. (Magistratsprotokoll) 143. old. (Julius Crema részére szept. 20-án kiállított fejedelmi salvus conductus másolata, amely megengedi, hogy hazájába távozzon); Julio Camillo Crema (avagy Crodi) az innsbrucki udvarban 1581-től mint tenorista és lantos szerepel, 1586-ban pedig mint egykori „Kapellsinger"-t említi egy jegyzék. 1599 júniusában az ausztriai Hallban egy másik olasszal együtt letartóztatták, mivel már körözték őket. Senn, Walter: Musik und Theater am Hof zu Inssbruck. Innsbruck, 1954. 125. p.; Szamosközy I.: i. m. 32. p. mint „Iulius Crodi Bononiensis, Cubicularius Sigismund!, 1598" említi az olaszt. Ez alapján úgy tűnik, mintha Crema/Crodi hosszabban szolgált volna, esetleg 1593 előttől egészen 1598-ig. Ennek tisztázása azonban további kutatást igényel. 57