Folia historica 19

I. Tanulmányok - Gát Eszter-Király Péter: Magyar-olasz zenei kapcsolatok Monteverdi korából (1567-1643)

Megint másként, mégpedig hadiúton, jutott el Magyarországra Claudio Monteverdi. Az oszmán terjeszkedés megfékezésére a 16. század végén Európa összefogott. Ennek keretében VIII. Kelemen pápa 1592-től 1605-ig évi segélyt folyósított az erdélyi fejedelemnek, s emellett mintegy 8000 főnyi pápai és firenzei zsoldost is küldött a törökellenes háború céljaira.

1

4 Ebben a nagy akcióban részt vett csapataival Ferrara és Mantova hercege is. Az 1595. június végétől októberig tartó első hadjáratban az olaszok Esztergom és Visegrád bevételénél jelentős szerepet játszottak. Vincenzo Gonzaga, Mantova hercege 1400 fegyveressel és fényes kísérettel szeptember elején, a győzelem utáni napokban érkezett Esztergom alá. A herceg udvarát hat Gonzaga rokon valamint tíz más főnemes, továbbá díszes öltözetű szolgák hada, közöttük muzsikusok alkották. A herceg szeptember 16-án a fővezért, Mátyás főherceget lakomával és zenével is megtisztelte. A hadjáratra eljött öttagú mantovai udvari együttes Claudio Monteverdi műveit adta elő.

1

3 Vincenzo Gonzaga hamarosan továbbvonult Visegrádra, amit három napi szakadatlan ágyúzás után a török helyőrség feladott. A hadakozás, szokás szerint, az őszi esőzések és a hideg miatt arra az évre hamarosan véget is ért, az olasz zsoldosok visszafordultak. A hadjárat menetéről Fortunato Carditól, a herceg krónikaírójától értesülünk, és a függelékként közölt névjegyzékből a zenészek neveit is megtudjuk. Cardi a Maestro di Capella, vagyis Monteverdi, mellett még négy énekest említ. Név szerint: Padre Teodoro Bacchino (kasztrált), Giovan Battista Marioni (basszus), Padre Serafino [Terzi] (basszus), és végül Padre Valerio (feltehetően alt).

1

6 A krónikaíró kiemeli, hogy a zenészek a musica .vacraról is gondoskodtak - orgonakísérettel vesperásokat énekeltek -, utalva evvel az olaszok jó katolikus voltára és a kereszténység védelméért vállalt kötelezettségükre.

1

7 A Hódoltság A török fennhatóság alatti területek elpusztított falvainak lakói részben az ún. mezővárosokban kerestek menedéket. Ezek a rövid idő alatt nagy lélekszámúvá vált települések bizonyos önállóságot élveztek. A mezővárosok azonban, ellentétben a szabad királyi városokkal nem alkalmaztak saját zenészeket. Erről a területről egyrészt protestáns (kálvinista) egyházi énekekről, illetve a szórakoztató zenélés bizonyos válfajáról és a végvárakban alkalmazott hadizenészekről: trombitásokról és dobosokról hallunk. A korabeli felfogás szerint a dobok és trombiták a zászlókkal egyenértékű hadi jelvények voltak, így prédáláskor a győztes csapat igyekezett megszerezni őket.

l

x Minthogy a végvárakban olasz zsoldosok is harcoltak (az egykorú beszámolók többször említik őket, pl. Győr, Esztergom, Visegrád, Eger stb. ostrománál) ez alapján olasz hadizenészek ittlétét is feltételezhetjük, noha jelenTörök üstdobok a 17. századból. Magyar Nemzeti Múzeum 37