Folia historica 19

I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás

rákényszerültünk, hogy a „keresztyének örökös ellenségétől" adóval váltsuk meg a békét, mert a Bethlent törökösséggel rágalmazó pápa és a királyok nem segítenek. Ugyanakkor az Ausztriai Ház is törökbarát. Alvinzi P. i. m. 84-85. p. (Magyarország panasza); „Atyánk örökségét pogány elvette, Nyakunkban torháj át az német is pökte " írja az Országgyűlési pasquillus (Péter Katalin: Köznemesi publicisztika, köznemesi politika a 17. század derekán. Az Országgyűlési pasquillus. In: Uő.: Papok és nemesek i. m. 165. p.); Teleki Mihály Pataki István kolozsvári professzorhoz intézett szavaira hivatkozik Cserei, miszerint két pogány közül a kisebbiket kell választani (Cserei Mihály: Edély históriája [1661-1711] Sajtó alá rend., jegyz. Bánkúti Imre. Budapest 1983. 209. p.)stb. Valamint az eddigiekben hivatkozott szakirodalom. 105 Bartha B. i. m. 21-33., 36-38., 60., 68., 72. p.; Kállói Fényes /.: 1664. évi verses krónika i. m. 26. p. 106 Acsády Ignác: Magyarország története I. Lipót és I. József alatt. In.: A Magyar Nemzet története. Szerk.: Szilágyi Sándor. VII. köt. Budapest 1898. 212. p. 107 Kállói Fényes I.: Strassaldo 1675-ös dúlásáról i. m. 33. p.; Sárospataki Magyar Krónika i. m. 57. p. 108 Babocsai I. i. m. 19-31., 40-41., 74., 144-164. p.: A Hegyalja pusztulására: Komoróczy György. Borkivitelünk észak felé. Kassa 1944. főleg 251. p.; Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. In: Agrártörténeti Tanulmányok. Szerk.: Szabó István. Budapest 1960. passim és 27. p.; Thuránszky László: A német hadak beszállásolása Zemplénbe 1662-ben. Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez. 19 (1913) 117-118. p. 109 Dankó I. i. m. 209. p.: Pósaházi János debreceni nótárius emlékirta a „Caraffa-járásról": a németek „tatár módjára megkötöztetvén, kegyetlen vereségekkel, kínzásokkal kínzották" a lakosságot.; A Szepesi Kamara 1672-ben Gönzhöz intézett parancsában a felvidékre betört bujdosókról azt írja, hogy tatár módjára garázdálkodnak: Iványi B. i. m. 53. p. Vö.: R. Várkonyi Agnes: Búcsú és emlékezet (A visszavonuló török képe a magyar közvéleményben). Keletkutatás 1988/tavasz. 3-24. p. 110 Babocsai I. i. m. lásd 108. jegyzetben hivatkozott lapszámokat; OL. E 213. A Magyar Kamara Archívuma, Városi és községi pecséttel ellátott iratok gyűjteménye, 1. doboz: Erdőhorváti, 1697. december 29., 13. doboz: Sáros Kis Patak, 1697. december 29. (,,alkalmatlan rebellió", ,,siralmas rebellió "). Vö.: Németh Gábor: A török hódítás és a kuruc küzdelmek megítélése a hegyaljai mezővárosok XVI-XVII. századi közösségi tudatában. In: A hegyaljai felkelés 300. évfordulójára rendezett nemzetközi konferencia. MNM Rákóczi Múzeuma. Sárospatak, 1997. július 3-4. (megjelenés alatt). Németh, Gábor Die Marktflecken in der Tokajer Weingegend und die türkische Eroberung Die in der Tokajer Weingegend (Komitat Zemplén) und in deren weiterenJJmgebung (z.B. Komitat Abaúj) liegenden Marktflecken konnten ihre Blütezeit im 16-17. Jahrhundert ihrem Weinhandel verdanken, dem der blühende Weinbau zugrunde lag. Infolge der türkischen Eroberung ist diese Gegend zum Randgebiet des türkischen Eroberungsgebietes geworden. Das Dasein der Türken, die Verheerungen der Kriege bedeuteten die elende Wahrheit der 30