Folia historica 19

IV. Szemle - kiállítás, könyvismertetés - Gerelyes Ibolya: J. M. Rogers: Empire of the Sultans. Ottoman Art from Collection of Nasser D. Khalili. Musee Rath, Geneva, 7 July-September 1995. (ism.)

II. Szultánok, katonák, hivatalnokok Csatazászlók Szent Háború -fegyverek Az oszmán-ház A szultán rendeletére — a birodalom kormányzása III. Művészetek és mesterségek Ezüst és aranyozás - a háztartás fémtárgyai Üveg, mázas kerámia, falicsempék Jade tárgyak Szőnyegek, selymek, hímzések IV. Könyvek, festmények, írások Bőr és lakk- és könyvkötések A perzsa származású grafikus: Sahkulu, és az ún. sásleveles stílus Oszmán miniatúrák és festmények Kalligráfusok sora Szerszámok és kiegészítők Szultánok, mint írók Hilye-i Serif Kalligráfiai kompozíciók Kivágások és aranyozott levelek E felosztás eredményeképpen egyébként összetartozó darabok a könyv különböző pontjain jelennek meg. Például az 51. tételként bemutatott Hadisz-kötet az Ulemák és dervisek címszó alatt, vele egykorú, hozzátartozó kötése a Művészet és mesterségek fejezetben. Ettől függetlenül el kell ismernünk, hogy nem pusztán rendkívül pontos és szakszerű tárgyleírásokat köszönhetünk a szerzőnek, hanem összességében egy olyan kötetet, mely a 16-19. századi oszmán művelődéstörténet számos kérdését vizsgálja, részben az egyes katalógustételek leírása kapcsán, részben pedig fejezeteket megelőző önálló tanulmányok formájában. A legkidolgozottabb kérdéskör a kalligráfia. Nyilvánvalóan adódik ez abból, mint fent már utaltunk rá, hogy a gyűjtő különösen vonzódott a könyvek, illusztrációk, oklevelek világához, gyűjteményének ez a része a leggazdagabb. A 200 tételt magába fogaló katalógusban 31 Korán-kötet (10^41 tételek), valamint számos Hadisz, illetve egyéb vallás- és jogtörténeti könyv szerepel (42-44., 51-52., 61-62. tételek) Nem kevésbé jelentős a szultáni tugrával ellátott vakifname-k (alapítványi okiratok) (45-46., 48., 50. tételek), illetve fermánok (írásba foglalt szultáni parancsok) száma (102-104., 106., 108-110. tételek). Az iszlám művészetek sorában az írásnak különleges szerepe volt. Számos írásstílust, ezen belül 6 alapstílust használtak, attól függően, hogy milyen alkalomból, milyen anyagra, kinek, mit írtak le. Egészen más stílusban írták az épületek monumentális feliratait (kufi, szülüsz vagy dzseli), másként a díszes Koránokat (pl. neszih), és mást használtak a kancelláriákban, a hivatali ügyvitelben (pl. talik vagy diváni). II. Mehmed korától (1451-1481) a kalligráfusok két csoportja szigorúan különvált. Az első csoportba tartozók a kancellária iratait másolták, míg a második csoport tagjainak feladatai közé tartozott a díszes Koránkötetek másolása, az építészeti feliratok megalkotása. Ez magyarázza, hogy a katalógus, az éppen tárgyalt tárgycsoport függvényében, számos ponton visszatér a kalligráfia kérdésköréhez. 244