Folia historica 19
II. Közlemények - új szerzemények - Brestyánszky Ilona: Egy zsidó ötvöscsalád, a pozsonyi Becker-dinasztia munkássága
folytatódott. A kialakuló szabadverseny a céhmonopóliumokat aláásta, és a céhrendszer megszüntetéséhez vezetett. A pozsonyi ötvösök a magyarországi szokás szerint ötvösjegyüket Pozsony városának címeréből vették, ez a háromtornyos városkapu, középen az ezüst 13-as finomságjelzésével, kétoldalt az évszámmal. Ellenőrző évbetűket is használtak. Monogrammjuk névbetüikből következik. Miután a céhtagok többsége németajkú volt és a céhkönyvet német nyelven vezették, a német és a Magyarországon szokásos latin névírás szerint a keresztnév jelzése az első betü. A vártelki ötvösök - bár önálló céhük nem volt - a bélyegzésben is teljesen a pozsonyi ötvöscéh szabályait követték. A vártelki bélyeg a pozsonyi ötvöscéh mintájára készült. A kapunyílás feletti három torony közül a középső azonban hol korona alakú, hol a szélső tornyok ferdék. 1813-ban elhagyják a kapunyílást, a „13" finomsági jelet körbe helyezik, felette kis koronával és a két torony helyett egy jobbra és egy balra dülő vonallal. Oldalt évszámok. Ellenőrző betűt is használnak. Pozsonyban néha előfordult ugyan a 12 latos ezüst használata is, mint 1776-ban, de erre külön jelzést használtak. 1 9 A pozsonyi céhiratok szerint két mester volt vártelki a 18. 2 0 és ugyancsak kettő a 19. században, Adam Renner (1803-1837) és Gerhard Weidner (1846-1857) vidéki mesterként Zuckermandelből, és Johan Lenar (1852-1855). Pozsony zsidó lakosságának összeírása 1797-ben az 1711-1740 között működő Moysel Goldschmidtet és Moyes Alexandert „ex Moravia" említi, aki „deget in loco annis 25". Ezeknek a céhiratokban nincs nyoma. A legkiválóbb pozsonyvártelki ötvösök a Becker család alapítója, id. Fridericus Becker és Adam Renner 2 1 voltak. Mindketten a 19. század első harmadában működtek. Az izmosabb tehetség Adam Renner (1818-1837, Kőszeghy No. 1857) volt. 1803-ban a céh elutasította, 1808-ban vidéki mesterként került a céhbe, pereskedés után 1818-ban iktatták be. A céhiratokban működésével kapcsolatban több adatot találtam ugyan, de eddig kevés müve ismeretes, mert ötvösségünk kiváló kutatói által a századfordulón feltárt tárgyak közül az elmúlt évtizedek viharaiban soknak nyoma veszett, bár a mai ismereteink szerint főműve, a hunfalvi zsinagóga számára 1835-ben készített, Kőszeghy Elemér által No. 1784. és No. 1676-os számon jegyzékbe vett, a Sotheby's 1988. decemberi new-york-i Judaica aukcióján (No. 274) elárverezett tóratáblája előkerült és őt kora kiváló ötvösének mutatja. Egy ugyancsak remekbe készült baldachinos tóratáblája a tel-avivi híres judaicagyüjtő, William Gross tulajdonában van. Pályatársa, id. Fridericus Becker 2 2 (Kőszeghy No. 1853. p. 309-310.) nemcsak jó képességű ötvös, hanem korában Magyarországon eléggé egyedülállóan egy zsidó ötvösdinasztia megalapítója is volt, mely a levéltári adatok szerint a 19. század közepéig biztosan, de az ötvöscéh feloszlatásáig feltehetően kimutatható. Művei is feltalálhatók még. 1800 körül szerepelt először. Művei 1828-ig mutathatók ki. Ez évben halhatott meg, mert az 1828as mesterfelsorolásban már nem szerepelt. Munkássága a kutatók előtt eddig kevéssé volt ismert, de az utolsó évtizedben a budapesti Zsidó Múzeum leltározásakor, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban, a pozsonyi Városi Múzeumban és a pozsonyi zsidó hitközségben, valamint Izraelben, Jeruzsálemben több műve felszínre került, melyeknek alapján munkásságát vázlatosan körvonalazni lehet. Sajnos, a pozsonyi hitközség irattára elpusztult, helyiségét az elmúlt években kirabolták, így valóban az utolsó pillanatban sikerült számbavenni még megmaradt kevés értékét, köztük a Becker család által készített kegytárgyakat is. Nem deríthető ki, mikor született, mesterségét hol tanulta; művei nyomán azonban valószínű, hogy Bécsben is megfordult, mert tárgyainak formai megoldásai és trébelésmódja leginkább a bécsi és pozsonyi mesterekkel hozza párhuzamba. Ismerhetett cseh, prágai munkákat is a tóratábláin alkalmazott, a kompozícióhoz képest feltűnően nagy Tórakoronák 174
