Folia historica 19
I. Tanulmányok - Németh Gábor: „Ez világi birodalmoknak változások... " - A hegyaljai mezővárosok és a török hódítás
„De mivelhogy az emberi elme ige[n]: megfogyatkozott és az jónak követésére igen rest és tunya. Ezért az Isten rendelte az emberek között az fejedelmeket, birákot, polgárokat, jámbor tiszttartókat, hogy Istennek vicariusi és hel 'tartói lévén az nép között, az Istennek tisztességére szorgalmatos gondjok lenne. Az jókat oltalmaznák, az gonoszokat peniglen, kik vagy cselekedetekkel, vagy nyelvekkel az Istent káromlanák és parancsolatit megszegnék, igaz ítélettel megbüntetnék. Mi is annakokáért, kiket Isten itt ez helyben, mind az ö anyaszentegyházában, mind penig az külső gondviselésben őrállókká és vigyázókká tött, megemlékezvén az mi tisztönkről és hivatalonkról, végeztönk néminemű hasznos és Isten tisztességére néző dolgokat... " 4 4 A mezőváros egyházi és „külsőgondviselés"-beli, azaz világi önkormányzatának - mint általában a magistrátusoknak - hatalmát Istentől eredeztetve, feltétlen engedelmességet követeltek Tarcal minden lakójától. A bírótétellel kapcsolatosan ezt így fogalmazták meg: „az emberek az Istennek, kifő választó, eszközi, kinek jó lelküsmerettel kötelesek szolgálni ". Különbséget tettek isteni törvény, világi törvény és rendelés között. Mint azt a 17. századból Sárospatakról, Tolcsváról, Újhelyből fennmaradt, törvénytétel alkalmával elmondott,,oratiok" bizonyítják, a világi magistrátus isteni rendelésébe vetett hit szilárdan élt a korabeli közgondolkodásban: ,, Őrök mindenható és igasság szerető kegyelmes Atya Úr Isten, ki az emberi nemzetben való közönséges társaságnak az igazság megmaradásáért és kiszolgáltatásáért rendeltél tö)-vénytévö bölcs, eszes és igasság szerető fejedelmeket, bírákat és polgárokat az emberek köziben és az törvénytételben azoknak bírod és igazgatod az ő elméjeket és nyelveket" — kezdték imádságukat az újhelyiek. 4 5 Alvinczi Péter (1570 к.—1634) kassai „bíróságújulásra tartozó" prédikációjában (1633) mindezeken túl ókori auktorokat idézve a „neves respublika" oszlopának nevezte a törvényt. Bizonyára nem voltak teljességgel ismeretlenek a mezővárosok körében a korabeli államelméleti munkák, például Pataki Fűsűs János (7-1629) könyve sem. 4 6 A prédikátorok müveiből, vagy a tarcali protokollum idézett soraiból nem nehéz kiolvasni a mezővárosok, a falvak háborúktól, feudális visszaélésektől és a töröktől egyaránt sanyargatott népének elvárásait. A történelem erőivel szemben érzett tehetetlenségük és elesettségük következtében a kiút keresése is teológiai síkra terelődött: a magyarságra büntetésként zúduló sorscsapások elől kitérni nem lehet, ezért azokat megnyugvással és beletörődéssel kell fogadni. Hasznos ugyan a jó had, bölcs kományzás, összefogás, de ne bízzunk „az mi nagy és híres nemzetségünkhöz" - figyelmeztetett Károlyi. Kiút csak a ,, hűinek fegyveré "-nek felöltése, a bűnök megbánása és elhagyása, a nemzet megjavulása lehet. 47 A 17. század folyamán a puritánus mozgalomhoz tartozó prédikátorok - elsősorban Medgyesi Pál (1605-1663) - erős szociális és erkölcsi érzékkel fordultak a nép sorsa felé. Foglalkoztak a háborúk pusztításaival, kutatták a török magyarországi szerepét, Erdély tragikus bukásának okait. Jóllehet Lorántffy Zsuzsánna erőszakos egyházszervezeti újításai (a presbitérium bevezetése 1653-ban) ellenállásba ütköztek, Tolnai Dali János (1606-1660) és Medgyesi városi alkalmazását pedig 1652-ben megtagadták a patakiak. 4 8 Szellemi hatásukkal azonban feltétlenül számolnunk kell a mezővárosok tudatszintjén. A magyarországi puritánusok történelemszemléletét szellemi nyitottságuk ellenére sem a humanista hagyományokhoz való kötődés, hanem a reformáció által kialakított koncepció határozta meg. Ez a szemléleti alapja az egyetlen magyar puritán történetíró, Szalárdi János Siralmas magyar krónikájának is. A bekövetkező sorsfordító történelmi események mélységes pesszimizmust eredményeztek (II. Rákóczi György bukása, Erdély pusztulása, az ellenreformáció előretörése), így Szalárdi és társai a történelemben fokozottan Isten ítélő és kegyelmező akaratát kutatták. A 16. századi elgondolást továbbfejlesztették és események12
