Folia historica 19

I. Tanulmányok - Szemán Attila: A Rákóczi-szabadságharc időszakának „labanc" rézpénzei

Visszatérve a kétfejű sasos ellenjegyekhez még a következőket állapíthatjuk meg: ikonológiai szempontból a kétfejű sas a korszakban, a Rákóczi-szabadságharc alatt is mindig a császár szimbóluma maradt. Sőt talán ez vált a legfontosabb szimbólumává, mert Magyarország címere és a zárt korona a kurucok saját szimbolikájában is megjelenik, mint egy magát szuverénnek tartó és ténylegesen is szuverén magyar állam jelképei. így - habár a magyar címert Lipót továbbra is használta, mint megkoronázott magyar király - legegyértelműbb jelképévé a kétfejű sas vált. Ez egyszersmind a legismertebb is volt. A köznép - és szempontunkból közéjük számíthatjuk nyugodtan a közkatonákat, de még az altiszteket is - nem ismerte amúgy sem a császári család személyes, osztrák-burgundi címerét. Ha tehát helyesen vésték volna ki az ellenjegyek poncain ezeket, akkor sem lettek volna jobban felismerhetők. A gyakorlati élet oldaláról nézve feltétlenül a kétfejű sas volt a döntő. Minthogy a kétfejű sasos ellenjegyek olyan sokfélék, hogy szinte minden tisztábban látható darab közülük más ponccal készült, feltételezhetjük, hogy a bélyegzővasak száma még nagyobb is lehetett. Nagy számukból viszont arra következtethetünk, hogy esetleg más körülzárt garnizon parancsnoka is alkalmazhatta ezt a módszert. Ezek után azt hiszem kimondhatom, hogy a kétfejű sasos ellenjeggyel ellátott vörös polturák voltak a legkorábbi eperjesi szükségpénzek. Ezek a veretek, amelyek nyilván továbbra is polturás névértékben forogtak, egyszersmind megfelelőképp kiegészítik az Eperjesen vert szükségpénzek hiányos kollekcióját is. Végül pedig az Eperjesen használt összes szükségpénz fajta ismeretében megpróbálom összefoglalni azt a kevés adatot amit ismerünk. Tudjuk, hogy Eperjes elfoglalása után Rákóczi a polgári lakosságnál maradt szükségpénzeket Kassán beolvasztatta és átverette kuruc rézpénzzé.

4

2 Az átvert rézpénzek értéke 13 000 Ft volt. Minthogy azonban a felveretés költségeit ebből az összegből már levonták nyilván nagyobb értékű szükségpénzt adtak le. A leadott szükségpénz értékére csak Kassa hasonló beváltása alapján tudunk következtetni. Ott 15 000 Ft értékű szükségpénzt 10 793 Ft értékű kuruc pénzzé vertek át. Tehát kb. 72%-át fizették ki érvényes rézpénzben, így Eperjes esetében pontosan kiszámolva 18 055 Ft-ra becsülhetjük az átadott szükségpénz értékét. Ehhez hozzáadva a Feigenbutz átal elrejtett 2155 Ft-ot, 20 210 Ft összeghez jutunk. Ennél természetesen jóval több kellett hogy legyen a lepecsételt, illetve kivert szükségpénz teljes mennyisége, hiszen biztos, hogy nem lett valamennyi beváltva. Sőt, mint Feigenbutz példája mutatja elrejtésükre is sor kerülhetett. Bár első megközelítésben furcsának tűnhet, hogy ilyen, tezaurálásra tulajdonképpen alkalmatlan pénznemet elrejtsenek, valószínűleg nem tekinthetjük egyedinek Feigenbutz esetét. Hiszen a nyitraszucsányi és zólyommócsai leletek is már a kuruc időszakban kerültek a földbe. Még egy adatunk van, ami mennyiségi vonatkozású, két darab rézkoporsóból 8 000 Ft értékű rézpénzt vertek.

4

3 Ha meggondoljuk, hogy adataink elsősorban a rézcsatornákat említik mint felhasznált alapanyagot, azt kell gondolnunk, hogy ennél jelentősen nagyobb mennyiséget vertek ki. Pedig ebben csak a helyben vert szükségpénzek mennyisége lehet benne, a lepecsételt rézpolturáké semmiképp. A realitás tehát a pontosan kimutathatónál mindenképp nagyobb lehetett csak. Részemről nagyjából 25 000 Ft-ra becsülöm a kivert és ellenjegyzett eperjesi szükségpénzek együttes mennyiségét. Kassa A felvidéki hadjárat során, még 1703 októberében kerül ostromzár alá. Komolyabban ostromolni csak 1704-ben kezdik. Katonai parancsnoka gróf Hercules Montecuccoli ezredes 1704. október 31-én adta fel a várost a kuruc csapatoknak. 99