Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor

9 Pór A. i. m. 197. p. 10 Takács S. i. m. 45. p. 11 Molnár István: Magyarországi pálosok zöld kódexének Somogy megyei regesztái. In.: Somogy megyei múzeumok közleményei. Szerk.: Bakay Kornél Kaposvár 1978. 230. p. 12 Müller Róbert: A pogányszentpéteri ásatás. In.: A nagykanizsai Thúry György jubileumi évkönyve 1919-1969. Szerk.: H. Kerecsényi Éva Nagykanizsa 1972. 265284. p. 13 Tkkáts S. i. m. 38. p. Bakonok nevű birtokát az örményesi pálosokra hagyja, hogy Kanizsai Lászlónak és elődeinek üdvéért misét mondjanak. 14 „Az én királyi mátkám Hainburgba érkezik. Mivel a királyné fogadásának és hazakísérésének ideje immár közelget nagyon kérjük nagyságodat, úgy mint a magunk, mint a királyné nevében, hogy a lehető legnagyobb pompával siessen Pozsonyba, ahol a főúri asszonyok és a fúurak hamarosan összejönnek, Hainburgig a király elé mennek. Mi úgy rendelkeztünk, hogy a főasszonyok között amint méltó is, nagyságodé legyen az első tisztség" írja II. Lajos e sorokat az özvegy nádornénak. Takáts S. i. m. 45. p. 15 Gyöngyösi Gergely. Arcok a magyar középkorból. In.: Magyar ritkaságok. Szerk.: Belia György és Szalai Anna. Budapest 1983. 189. p.; Hervay Ferenc: A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. In.: Tärsadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk.: H. Balázs Éva-Fügedi Erik-Maksay Ferenc Budapest 1984. 159 173. p.; Gyöngyösiről: Mályusz Elemér: Pálosrend a középkor végén. Egyháztörténet 1945. 1-55. p.; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. 257-274. p.; Pálos Inventárium: (1520-1521) 68 monostor több száz regesztáját adja ebben Gyöngyösi. A monostorokra vonatkozó részének teljes szövegét részenként a monostorok betűrendjében közli a Documenta artis paulinorum. Szerk.: Hervay Ferenc: I—

III. köt. Budapest 1975-1978. 16 Gyöngyösi G. i. m. 189. p. 17 Kisbán Emil: A magyar pálos rend története. I. köt. Budapest 1938. 162-186. p. 18 Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolostorok Dél-Dunántúl török kori várrendszerében. In: Tanulmányok Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József Kaposvár 1974. 13-47. p. 19 Kisbán E. i. m. I. köt. 187. p. 20 Török történetírók. Szulejmán naplói. I. köt. közli: Thúry József Budapest 1893. 353. p. 21 Füssy Tamás: A Szent Egyedről elnevezett somogyvári bencés apátság története. Katholikus Szemle, 1902. 133. p. 22 Csorba Cs. i. m. passim A következőkben az ő adatait használom. Uő. bő szakirodalmat is ad a kérdéshez. 23 Kisbán E. i. m. 185. p. 24 Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve (két végvár és környezetének viszonya egymáshoz a reformáció elterjedése idején). Folia Historica 17. köt. 1992. 19-42. Heredhely ferences kolostoráról tudjuk, hogy 1535-ben 17 szerzetes, 9 miséspap élt benne, valamint két növendék és 6 segítőtársa. 1542-ben a váradi káptalan engedélyezte, hogy a szerzetesek menekülési céllal tartsanak kocsit és lovat. 1544-től a káptalani jegyzőkönyvek, mint elhagyott helyről rendelkeztek róla. 1550. március 3-án Perneszi Péter alispán levelet írt Theryék Tämäs kanizsai vár101