Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor
intézték ügyeit. Mezőlaky, aki szintén világi volt, mégha abból a nemesi körből származott is, mely családjai révén világi értelmiségként ellátott egyházi szolgálatokat is. Mezőlaky diák köztes szerepet töltött be a végvári kapitány, a tiszttartó és az egyházi vezető méltóság között. Az a familiáris világi értelmiségi, akinek a szerzetesi méltóság már nem jelentett emelkedést, nem volt hajlandó azt felvenni, szégyellte, lenézte azt. Hűséggel egyedül a famíliának tartozott. Sem ő, sem Csányi nem értette az érseket. Számukra a szerzetesi élet morális tartalmai kiürültek. Az apátság csak gazdasági objektum volt. Halála után a megye ugyanilyen beállítottságú köznemesei (Csányiak, Hassághyak) erőszakkal foglalták el Kapornokot és Zalavárt, végrendeletet hamisítva, az özvegy nádornénak Györök várát juttatván. Katonaságot kellett ellenük kivezényelni. Mindezek ellenére Mezőlaky és generációja az utolsók, akik még valamilyen formában fenntartották a kolostori élet kereteit. A kolostorok, melyekkel a nádor kapcsolatban állt, különböző jogi alapon kötődtek hozzá. Zalavárt, mint királyi honoráriumot kapta, és kereskedelmi központtá építette ki. Egyes birtokait, mint a mártélyi példa is mutatja, a végvári hadigazdálkodás részeként magánvagyonként kezelte. Apátja familiárisként szerepelt. Örményes, Csorna nemzetségi, patronátusi jogon jutott Nádasdy kezére. Heredhelyről a nádori feladatkör kapcsán esett szó. Minden esetben utaltak az egyházi jellegre, de a katonai szempontok döntöttek. Az 1530-as években Mezőlaky még alulmaradt Zily Alberttel szemben, aki egyházi pályára lépett, Páviában tanult és viselte a rend ruháját. 15 év múlva Zalaváron már Mezőlaky katonai erényei az elsődlegesek, sőt a művelt Kamanczy is kénytelen katonává válni. A kolostorok megszűnésében szerepe volt a török dúlásnak, a végvári vonal kialakításának, a főurak hatalmaskodásainak, a katonák ellenszenvének, a rendi fegyelem meglazulásának, a reformációnak és annak a szemléletnek, amelyet a kommendatori rendszer alakított ki. Örményes vikáriusa maga kezelte jövedelmeit. Az elpusztult pálos kolostorok birtokainak beolvadásával nagyra nőtt a kolostor földterülete. 1560-ban a vázsonyi pálosok kénytelenek voltak elmenekülni a földesúri zaklatás elől. Birtokaikat Örményeshez csatolták. A nagyjenői kolostor szerzetesei először 1514-19 között, majd 1543-ban is itt találtak menedéket. 1553-ban hagyták el végleg a vidéket. A birtokok Örményeshez kerültek. 1530-ban János király birtoklevele beszélt még a sümegi, a zsámbéki, porvai, szentpéteri javakról. Ezeket 1563-ban Fedinánd is megerősítette. A kolostor saját birtokai öt faluban feküdtek. 4 1 A század folyamán az állandó birtokperek mutatták, hogyan gyarapodtak. Simon vikárius tiltakozott a zalai konventnél Choron András ellen botföldi birtokuk lefoglalása miatt 4 2 A gyér adatok között érdekességként tűnik ki, hogy az 1550-es évek végén a pálosoknak határvitáik voltak a türjei préposttal. 1558-ban egy szökött jobbágy rejtegetéséért idézte törvény elé a prépost a vikáriust. Bár többször is írt neki Csányi, hogy álljon el ettől, mert a kolostor a nádor patronátusa alatt áll, aki a prépostot már sok nyomorúságos helyzetből kimentette. A prépost, mint Csányi megjegyzi, bosszút akart állni. Csányi kérte a nádort, hogy intse meg a hitvány pórt. 4 3 Egy évvel később a vikárius azért szaladt Csányihoz, mert a prépost elvette a lovukat, amely úgy került hozzájuk, hogy éjjel Karakó falujukban farkasverembe esett. Török lovasa elmenekült. Csányi a lovat elhozatta a préposttól és szerszámostól elküldte Nádasdynak. Kissé fanyalogva zárta le a papok vitáját, hogy a főló „sánta, kehes, eséssel való, botlást is mondanak benne, miért hogy a remetéket illeti, nem kellene elidegeníteni tőlük az lovat, úgy az árát." 4 4 97
