Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor

nagynak és kérve kérte, foglalja el Nádasdy katonáival a kolostort, mielőtt a török megszállná. Az 1554-55-ös években szintén a török terveiről tudósít Kerecsényi László. Az, hogy mennyire nem tettek le a tervről, mutatja, hogy Csányi 1560-ban is felvetette. Ekkor még mindig él itt egy öreg szerzetes, de arra kéri a nádort, hogy erről ne szóljon senkinek, mert biztos megölnék. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Heredhely területén. In.: Somogy megyei múzeumok közleményei. Szerk.: Magyar Kálmán Kaposvár 1978. 161-165. p. 25 A kommendátori intézmény a 14. században kezdett meghonosodni, hogy a pápák a gazdagabb apátságokat életfogytiglan, vagy tetszésüktől függő időre világi papoknak, vagy másrendi szerzeteseknek adták kommendául. A kommendátor vagy gubernátor éppen olyan jogokkal bírt, mint a valóságos szerzetes apát. Maga az intézmény magyarországi története és jogi keretei feldolgozatlanok. Néhány adatot közöl rá Mályusz E. i. m. 239. p. Legújabban Takáls Miklós: A Bélakúti Péterváradi Ciszterci Monostor története. Újvidék 1990. 38-41. p.; Az intézményt megpróbálta I. Mátyás 1486-os dekrétumának 11. cikkelye rendezni, mely tisztán a hiteleshelyek működőképességére hivatkozva elrendelte, hogy a szerzeten belül adományozhatóak. Szeretnék köszönetet mondani Kubinyi Andrásnak és Tükáts Miklósnak az ez ügyben nyújtott segítségükért. 26 Füssy Tamás: A zalavári apátság története. In.: A pannonhalmi Szent Benedek rend története. I. Köt. Szerk.: Erdélyi László Budapest 1902.135. p. 27 Uo. 121. p. A plébános maga is pályázhatott a helyre, mivel előbb már viszálykodott a várnagyokkal, ezért kaphatta a kielégítést. 28 Füssy Т. i. m. 132-138. p. 29 A kapornaki konvent Mezőlakyt megválasztotta apátjának és ebben Ferdinánd meg is erősítette. Az apátságot mégis Zily foglalta el, aki mellett és távollétében unokatestvére prefektusi minőségben szerepelt. A csere hátterében valószínűleg az állt, hogy Zily felszentelt pap volt, aki éveket tanult Itáliában. 1547-ben Karácsony előtt Balázs nevű kapornaki rendtag és custos a templomban az edényeket rendezte, amikor Mezőlaky megjelenvén így rivalt rá: „Te rühes, koszos, gyanús barát bestia, megkívántad ugye a csuka és a mennyhal máját? De úgy elverlek, hogy a bélsár a torkodon jön ki." Uo. 138. p. 30 1553 júliusában Pókateleki Zomor János koronaügyész, jogügyi igazgató bevádolta Mezőlakyt két Zala megyei adószedő miatt. Az adószedők, mikor a kapornaki bíró házában az összegyűjtött pénzt számolták, egy hozzájuk bemenekülő asszonyt oltalmaztak meg, akit Mezőlaky egyik szolgája üldözött. A prefektus erről értesülvén, nagyszámú puskás darabonttal berontott hozzájuk, ocsmány módon szidalmazta őket, egyiküket meg is sebesítette. Az adószedők lórakapva menekültek. Mezőlaky az éj beálltáig üldözte őket. 1550-ben Köveskuty Ferenc és András panaszkodtak, hogy Mezőlaky Hegyesd várához tartozó szőlősi birtokáról fegyveres népeivel megtámadta nemesi kúriájukat. Ott Köveskuty Erzsébetet katonáival földre teperte és annyire összekínozta, hogy néhány nap múlva meghalt. Köveskuty Benedeket úgy megverték, hogy belehalt sérüléseibe. Ferencet és Andrást Mezőlaky megkínoztatta és hónapokon keresztül hegyesdi tömlöcében tartatta. A kúriát kifosztották: Füssy T. i. m. 138-139. p. 31 Négyszáz magyar levél. Közli Szalay Ágoston Magyar Levelestár. I. köt. Pest 1861. 264-265. p. 32 OL Csányi Ákos, 1561. aug. 1. 33 Füssy T. i. m. 174-186. p. csak az ingóságokat 40.000 forintra becsülték. 34 OL Csányi, 1557. okt. 28. 102