Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor
volna az Úristent dicsérni és tisztelni, hogy az mit szerzettek volt az Tfe nagyságod elei, megtartani." A patrónusnő megszokhatta, hogy Simon barát ilyen hangnemet használ, amely következhetett a szerzetes jelleméből, de azt hogy az idősödő nagyasszony eltűrte ezt, az mindenképpen abból a tiszteletből eredt, amelyet a család tanúsított a Kanizsai temetkezési hely iránt. 5 2 A Mohács utáni időkben hazai szerzetes kolostoraink, így a pálosok is nagyobbrészt megsemmisültek, vagy más funkciójuk lett. A Dél-Dunántúlon szintén még elég korán megkezdődött a szerzetes közösségek széthullása. Kolostoraik vagy részei lettek katonapolitikai okokból a végvári vonalnak, kényszerű társbérletbe kerültek katonákkal, vagy környező földesurak tették rá kezüket javadalmaikra és ezért kellett menekülniük. A már a 14. században lábrakapott kolostori kommendator rendszer, ekkor erősödött meg igazán, a török közelsége és a katonai centralizáció folytán. Örményes, a régi pálos kolostor 1552-es pusztulását hamar kiheverte, a század második felében Simon vikárius irányítása alatt virágzásnak indult. A Nádasdy család patronátusa alatt jelentősebb privilégiumokhoz jutott, mint más dunántúli társai. Nem kapott kommendatort, birtokai jövedelmeit maga kezelte. A Nádasdy tiszttartókkal vívott vetélkedésből a szerzetesek kerültek ki győztesen. Ennek oka, hogy Csorna és Pogányszentpéter után ide temetkeztek a Kanizsaiak. Mint az idézett levélből kiderül, Kanizsai Orsolya szülei nyugodtak itt, a család által gyakorta támogatott remeterendnél. Jegyzetek 1 OL, E 185 Nádasdy missilisek, Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz. 1552. jan. 25. A következőkben a leveleket mai helyesírás szerint közöljük. 2 Borsa Iván: A szenyéri uradalom a török időkben. In.: Tanulmányok Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár 1984. 34-133. p. 3 Itt legjobban az 1532-es hadjáratra gyanakodhatnánk, melynek csapatai Babócsa, Csurgó érintésével Kanizsa mellett vonultak tovább Körmend, Kőszeg irányába. Ekkor azonban Csányi még nagyon fiatal, 20 éves sem lehetett, mivel a 60-as években is aktív még. Jelentős védelmi feladatokkal még nem bízhatták meg. Tfehát az 1543-as időpont a legvalószínűbb a kolostor vagyonának mentésére. 4 Pór Antal: Az Osl nemzetség története a 13. és 14. században. Türul 8 (1890) 153200. p. 5 A Kanizsai család őse II. Osi szerémi bán. (1220-1240). Dédunokája Lőrincz hegykői gróf, majd zalai főispán, Károly Róbert oldalán harcolva elveszi Kanizsa várát a Németújváriaktól, amelyet később meg is kap királyi adományba. Erről a váruradalomról nevezik majd magukat utódai Kanizsaiaknak, bár akkor még Lőrinc mester az ősi monostorról Csornainak hívja magát. Lőrinc úr 1330-ban hal meg Basarab vajda ellen harcolva, öt fiat hagyva maga után. A családot egyházi méltóságai emelik tovább. István (1330-1376) Nagy Lajos alatt lesz Zágrábi püspök, horvátországi helytartó. A kinevező oklevél még mindig Csornainak mondja őt. Azt, hogy a család, a többi nemzetségben ivadékkal együtt még mindig a nemzetségi kolostorba temetkezik, bizonyítja, hogy István püspök adományt tesz a premontrei monostornak. A püspök, aki a Vatikánban és a francia udvarban diplomáciai tevékenységet is ellátott, könnyen segíthette bátyját, Jánost is, akit Orbász, Zana, máskor Zagória és Várasd ispánjaként említenek az oklevelek. János mester fiait, Miklóst, Jánost és Ist99
