Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Őze Sándor: Nádasdy Tamás és az örményesi pálos kolostor

tehát IV. László feleségéé, Hédervári Katáé, vagy fia, V. László nejéé lehetett, vagy Orsolya édesanyjáé, az 1528-ban meghalt Béltelki Drágffy Annáé. Ha a másik ág használni kezdte a kriptát, valószínű, hogy ez örményesi I. György halála után következhetett be. Abban az esetben, ha - mint Pór feltételezi - megérte a századfordulót, akkor csak az utolsó két Kanizsai Lászlónéról lehet szó, ha nem, akkor már III. László fiai is ide temetkezhettek. Maga a pogányszentpéteri kolostor története is azt látszik igazolni, hogy az átköltözés Örményesre csak a 15-16. század fordulóján zajlott le. Az 1381-ben emelt kolostor Szent Péter főoltárát Szent Erzsébet, valamint Szent Anna mellékoltáraival együtt 1450-ben konszekrálták. 1512-ben itt halt meg és itt is temették el az ide látogató, nagy tiszteletnek örvendő Lázárházi István rendfőnököt. 1534-ben azonban már Kanizsára viszik a kolostor javait a török elől, amelyeket még 1550-ben is ott őriznek. 1545-ben a romos épület javítására még pénzt adtak a hívek. 1563-ban az Örményeshez csatolt birtokot és épületet a rend bérbeadta.

1

1 Kanizsai Orsolya haragja, amely mint láttuk Pogányszentpéterrel, az eredeti temetkezési hellyel kapcsolatban nem gerjedt fel, azt mutatja, hogy közeli hozzátartozói nyugodtak Örményesen. Mivel hagyta Pogányszentpétert összedőlni, még az is feltételezhető, hogy az összes addigi koporsót átvitette Örményesre. Az elmúlt években ott folytatott ásatások ugyanis semmi erre utaló nyomot nem találtak.

1

2 Feltételezhetjük tehát, hogy a hosszú hajú holttest Drágffy Annáé volt. Ennek ellentmondani látszik, hogy Kanizsai László halála után újra férjhez ment Frangepán Kristófhoz, de ez a házassága nem tartott két évig sem és harmonikus sem volt. Erre utal, hogy második férje, mint azt végrendeletében panaszolta Drágffy Anna, Kanizsai javakat hurcolt szét Velencébe és más helyekre és azokat zálogba csapta, ezzel gyermekeit károsította. Nagy valószínűséggel tehát első férje Kanizsai László mellé temetkezett.

1

3 Forrásunk szerint a barát azt állította: „az asszony Kanizsai Lászlóné". Nem valószínű, hogy Csányi, aki „unokaöccse" Nádasdynak az asszonyban nem Orsolya anyját, hanem 100 vagy 70 évvel korábban élt őseit látná. Ez annál is valószínűbb, mert mint mondja, ő soha nem látta életében. Tehát ismerhette volna. Ebben az esetben azonban legfeljebb a 24 éve halott Drágffy Annáról írhatott az ekkor harmincas éveiben járó férfi. Mi okozhatta a régi temetkezési hely feladását? örményes északabbra volt ugyan, de korabeli háborús viszonyok között ez nem sokat jelentett. Pogányszentpéter viszont közelebb esett a birtokközponthoz, Kanizsához. Tálán könnyebben védhető, nagyobb épület volt. Nem tudjuk. Örményes régészeti feltárása nyújthatna további adatokat eddigi ismereteinkhez. Kanizsai Orsolya 6 éves volt, mikor elveszítette szüleit. Az idős nagyasszony, Kanizsai Dorottya nevelte. Ő, mint Geréb Péter, majd Perényi Imre nádor felesége hatalmas tekintélynek örvendett.

1

4 Ha Orsolyában el is halványult szüleinek képe, unokanénjétől megtudhatta, hogy ő az ország legelőkelőbb családainak egyikéből származik. Az örményesi monostor feldúlásáért érzett haragját, ha nem 25 éve halott szülei iránti kegyeletből táplálkozott, akkor is mindenképpen indokolja a családi reprezentáció. Nádasdy a környék köznemesi családjaiból emelkedett grófi rangra és országbírói, majd nádori méltóságra. Tisztségéhez a kaanizsai birtokok és örményzesi szarkofágokban nyugvó ősök adtak súlyt. Örményes korai alapítású pálos kolostorainak közé tartozik. Gyöngyösi Gergely írja le Pál veszprémi püspök 1263-ban kelt oklevelét, amelyben egyházmegyéje területén 7 remeteséget engedélyezett.

1

5 Ezek közé tartozott az Örményes melletti Elek szigeten 92