Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Körmöczi Katalin: A magyar országgyűlés 1861-ben (Néhány adalék és emlék)

Kecskeméthy Aurél így jellemez: „a ház jóhangú jegyzője, ki a hivatal unalmait is tréfákkal tudja fűszerezni; - szenvedélyes politikus, komoly törekvésű férfi. Jó bor lehet belőle, de még nem forrta ki magát"

9

2, vagy másutt: „...pártjának mozgékony galopinja, különben elvonttan párt-elfogultságától tiszta eszű, jegyzői vagy előadói hivatalban szorgalmas s általában komoly tevékenységre képes, szívós jellemű férfi, azon fajtából, mely már a bölcsőben is - s még a sírban is - minden áron oppozitio."

9

3 Az 1860-as években mindig oppozícióban levő férfiú Batthyány Ilona grófnőt vette nőül. Az 1860 augusztusában tartott esküvőn, amikor az egybegyűlt tömeg felismerte Batthyány Lajos özvegyét, hosszan tartó éljenben tört ki, jegyzi fel Podmaniczky báró.

9

4 1861. június 24-én Keglevich Béla, mint a képviselőház soros jegyzője, és a két ház ülései közötti „követ" „egy zöld selyembe kötött, s nemzeti szalaggal összecsokrozott iratot" nyújtott át a felsőház elnökségének, hogy a felirat a felsőház elnöke és jegyzője - gróf Apponyi György és gróf Károlyi Gyula - által is aláírva, Bécsbe küldessék.

9

5 Az ellenzéki, a 48-ból nem engedő Keglevichnek ajándékozott országgyűlési emlék az ellenzéki öreg főrend Zichy Károly gróf nevével is fémjelezve, aki „régi ellenzéki; mérgesen, de öreg úrhoz mégis jól illőn is a dologhoz szólt"

9

6 - történetileg egy közös, a főrend és a képviselők háza két tábora által is elfogadott kiindulási alapot is szimbolizál 1861-ben, a kiegyezés felé vezető parlamentáris úton, a történeti emléktárgyak sorában pedig előképei és későbbi megfogalmazásai is vannak számosak.

9

7 Jegyzetek 1 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Budapest 1967. 2 Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest 1987. 213. p., Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest 1989. 112-14. p. 3 Idézi Somogyi É.: Ferenc József... i. m. 119. p. 4 1848. évi törvények, ld.: Magyar Törvénytár. Szerk.: Márkus Dezső. 1836-1868. Budapest 1896. 5 Legfelsőbb kézirat Vay magyar udvari kancellárhoz a magyar országgyűlés összehívása iránt. Bécs, 1860. okt. 20. In: Deák Ferenc beszédei összegyűjtötte Kónyi Manó. Budapest 1903. II. köt. 499. p. 6 Uo. 7 Deák Ferenc Scitovszky János bíbornok-prímáshoz írott levele az esztergomi értekezleten való részvétel el nem fogadásáról, Pest, 1860. dec. 3. In: Deák Ferenc emlékezete. Levelek. Szerk.: Váczy János Budapest 1890. 273. p. 8 Pesti Napló 1860. december 20. 9 Pesti Napló. 1861. jan. 10. (Kemény Zsigmond vezércikke) 10 Sarlós Béla: Deák politikai felfogása és az országbírói értekezlet. In: Tanulmányok Deák Ferencről. 280. p. Zalai gyűjtemény 5. Zalaegerszeg, 1976. A Pesti Napló Esti Lap számai 1861. jan. 24. és márc. 4. között rendszeresen tudósít az értekezletről, jegyzőkönyveit mellékletében közli. 11 Körtnöczi Katalin: Horváth Boldizsár íróasztala és az osztrák-magyar kiegyezés. Folia Historica 15. Budapest 1991. 80-81. p., Sarlós В. i. m. 293. p. 12 Ráth György: Az országbírói értekezlet a törvénykezés tárgyában. Pest 1861. II. rész. 294-97. p. 13 Szabad Gy. i. m. 319. p. 14 Szabolcs és Hont vármegye állásfoglalása az előkészítő értekezleten 1849-es alapon áll. Vö.: Szabad Gy. i. m. 167. p. 138