Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Sipos Enikő: A Szt. László palást metamorphozisa

Sipos Enikő: A Szent László palást metamorphozisa László király szentté avatásának nyolcszázadik évfordulója alkalmából 1992 nyarán kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A bemutatott emlékek között az egyik legvonzóbb tárgy a zágrábi casula, mely a zágrábi székesegyház nagylelkű kölcsöneként kerülhetett ide. A középkori casulát László király palástjából készítették. Történeti emlék s ereklye (1. kép). Л miseruha egykor fekete selyme sötétkékre fakult. Alján kör­be, valamint eleje és háta középvonalában aranyszövet sávokkal díszítették. Hátoldalá­ra a kereszt alá hímzett királyi párt applikáltak. Válltájékon vörös selyemdarabra hím­zett Ladislai Regis felirat rövidítése látható. A másik oldalon lévő szöveg pallium vagy depallio lehetett. Ez már a palást ereklye mivoltát jelzi. A hímzett alakokat esetleg egy másik tárgyból vágták ki és helyezték át a hátoldalra. A palástot akár László király maga is adományozhatta volna amikor 1094-ben meg­alapította a zágrábi püspökséget. Szokás volt ugyanis, hogy a királyok értékes köntösei­ket a templomoknak ajándékozzák. Egy hagyomány szerint azonban a Szent László ereklyét Károly Róbert király adta Gazotti püspöknek, valamikor 1322 előtt. Gazotti volt ugyanis aki a pápai curia részéről Károly Róbertet a trónra segítette s életrajzában szólnak is a királyi ajándékról. 1 A casulát a székesegyház 1394-es leltárában említik először. „Et primo Casula, nigri coloris de pallio sancti Ladislai Regis facta". Egy ké­sőbbi leltárban még szerepel, utána jó ideig nem tudnak róla semmit. Majd az 1394-es leltári bejegyzés nyomán elkezdik keresni s 1872-ben megtalálják a székesegyház Szt. László oltárában egy üveg szekrénykében. 2 Az egykor fekete selyemszövet bizánci szövőműhely terméke a XI. századból. Mustrája hatszögletű keretelésben növényi ornamentikát mutat (2. kép). A hatszögek közepét soronként váltakozva szőlőleveles, illetve szívalakú levélkéből kialakított minta tölti ki. A hatszög keretelésű mintát pallia scutata-nak nevezik, ellentétben azokkal a must­rákkal, ahol a minta kör keretelésű. Ezeknek az elnevezése pallia rotata. 3 Ilyen pallia scutata az a selyem szövet is, amiből a regensburgi ún. Wolfgang casulát készítették, s melynek anyaga a Szent László casula szövetének legközelebbi párhuzama, 1050 körül. A Wolfgang casula szövetének egy darabja a Victoria and Albert Museumban van, de tudunk egy alig eltérő mintájú töredékről a bécsi Iparművészeti Múzeum gyűjteményé­ben is. 4 Az aranyszövet szegélyek egy a 11. század végére keltezhető kétvetülék rendszerű lan­szírozott selyemszövetből készültek. A lanszírozott szövetek jellemzője, hogy a fémszál csak a szövet színoldalán látszik, és végigmegy az anyag teljes szélességében. A minta igen apró, fonatszerű és érdekes módon a szövetdarabokon kétféle nagyságban fordul elő. Ennek valamilyen szövéstechnikai oka lehet. Erre utal az anyag fonákoldalán lát­ható, eltérő színű láncfonalak használata. Mind a sötét alapszövet mind a díszítő arany sávok az eredeti 11. századi palásthoz tartoznak. A hímzett alakok már nem a palást, hanem az abból alakított miseruha tartozékai. Királyt és királynőt ábrázolnak. Úgy tartják, hogy a jobb oldali Szent László a női figura pedig nővére Ilona. Donátorábrá­zolásként azonban mégsem gondolhatunk Szent Lászlóra, hiszen nem ő volt az adomá­nyozó. A hímzett figurák töredékesek, az is lehet, hogy másodlagos felhasználás eredménye­képpen kerültek a hátoldalra. Kontúrvonaluk mentén körbe vannak vágva, a női figu­rából lent egy darab hiányzik. Megjelenésük igen heterogén. Például a férfi figura zárt koronaformája a 11-12. században szokásos, de a női korona jóval későbbi időkre 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom