Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban

lentőségű a fő gyűjtési irányok meghatározásában. Drumm, Ulrich-Henseler, Alfons W.: Historische Wertpapiere Bd. I—II. Frankfurt am Main 1975. 4 Pallós Lajos: Az értékpapírok világa. Kiállításvezető és katalógus. Budapest 1990. 5 Mátray Kálmán: 100 történelmi értékpapír. „Blankett" Kft. Budapest 1990. 6 Nagy Ferenc: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Budapest 1913. II. köt. 88. p. 7 Heller Farkas: Közgazdaságtan I. Elméleti közgazdaságtan. Budapest 1925. 259-263. p. 8 Szász Antal: Banküzemtan. Budapest 1947. 82-87. p. 9 A gyűjtők általában helytelenül a váltókat és a sorsjegyeket az értékpapírok közé sorolják. 10 A magyar történeti értékpapír legelterjedtebb típusai nagyjából azonosak a külföldi előfordulásokkal. Lásd Nimmergut, J. i. m. 11. p. Az elmúlt években hazánkban megjelent új típusokkal (vagyonjegy, haszonjegy stb.) nem foglalkozunk. Azok tulajdonképpen a jövedelemrészesedést, illetve kamatot ígérő értékpapírok újabb változatai. 11 Az értékpapírok csoportosításának kérdéséhez fölhasznált munkák közül: Martos Sándor-Berkovits Jenő: Bank és tőzsde. Budapest 1941. és Pap Dezső: A törlesztéses államadósságok különféle nemei, előnyei és hátrányai. Budapest 1906. 12 A hazai részvénytársaságok történetének nincs átfogó szakirodalma. A korai időszakról a lexikonok is csak pontatlan képet adnak: Közgazdasági Lexikon. Szerk.: Halász Sándor és Mandelló Gyula. Budapest 1901. III. köt. 266-267. p. és Közgazdasági Enciklopédia. Szerk.: Szterényi József. Budapest 1929. IV köt. 475-476. p. A dualizmus korára vonatkozó közgazdasági irodalomból Kőrösy József statisztikus munkásságát kell megemlíteni, aki a részvénytársaságok történetével a legtöbbet foglalkozott. A két világháború közötti időszak közgazdasági szerzői közül König Géza nevét említhetjük, akinek munkái sok, történetileg érdekes adatot tartalmaznak. 13 Petrovic, Nikola: Duna-Tisza csatorna építése a XVIII. században, a terv kialakítása és a koncesszió kiadása a csatornatársaság részére. Budapest 1968. 13-27. p. 14 Gyulai Rudolf: A császári királyi szabadítékos rév-komáromi biztosító társaság története. Komárom 1896. 13-50. p. 15 Széchenyi tevékenységével kapcsolatban itt csak a vízi közlekedés fejlesztéséhez kötődő részvénytársaság-szervező munkához: Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása. Budapest 1972. 29-38. p. és Tóth Lajos: 120 éve indult meg a gőzhajózás a Balatonon. Budapest 1966. 3-46. p. 16 Vargha Gyula: A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Budapest 1896. 82208. p. 17 Félegyházy Ágost: A budapesti tőzsde története. Budapest 1896.1. köt. 14-20. p. 18 Eckhardt Ferenc: A magyar közgazdaság száz éve. Budapest 1941. 45. p. 19 Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Budapest 1898. II. köt. 96. p. 20 Félegyházy Á: i. m. II. köt. 316-323. p. 21 Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. Szerk.: Kallós János 1 (1925) (A továbbiakban: Kallós Komp.) 22 Magyar Compass I-LXVIII(1873-1945) Szerk.: Mihók Sándor 1873-1888, Ambruster Jakab és G. Nagy Sándor 1889-1893, G. Nagy Sándor 1893-1924, Deila Vedella Mihály 1925-1933, G. Nagy Sándor örököse 1934-1945, és Kallós Komp. I-XX(1925-1947). 23 A levéltáraknak nincs külön értékpapír-gyűjteményük, viszont a különféle cégek irataival, vagy családi hagyatékokkal számtalan értékpapír került a levéltárakba, 313