Folia historica 18
III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban
lejárt, utána a kincstár kezelte a csatornát, majd az 1870. évi 34 tc. alapján kiadták a csatorna megújítását és üzemeltetését a Türr-féle vállalkozásnak. A dualizmus gazdasági életének tartós felvirágzásáról, az 1880-as évek második felétől 1918-ig néhány száz részvénytársaság papírja reprezentálja a korszakot. Közöttük találhatók a kis vidéki takarékpénztárak, országos jelentőségű bankok, iparvállalatok és vasúti társaságok, valamint különféle szolgáltatásokat nyújtó társaságok részvényei. Érdekességképpen megemlítjük a Derecskei Takarékpénztár, a Földhitelbank Rt., a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt., a Hofherr-Schrantz Gépgyár Rt., a Nagytapolcsány-Bossány-Tíencséni Vasút Rt. és a Vígszínház Rt. részvénypapírjait, amelyek nyomdai megjelenésükben is szép emlékei a dualizmus gazdaságának. A korszak nagy jelentőségű vasútépítkezéseiről 70 részvény és 15 élvezeti jegy tanúskodik. A gyűjtemény részvényeinek több mint egyharmadát azok a papírok teszik ki, amelyeket 1920 és 1926 között bocsátottak közre. Abban az időszakban nemcsak sok új részvénytársaság alakult, hanem az infláció miatt gyakran került sor alaptőke felemelésre, ami újabb részvénykibocsátásokat eredményezett. 2 4 A dr. Just-féle Izzólámpa és Villamossági Rt. 8, a Kunszentmiklós-Dabas-Szabadszállási Takarékpénztár Rt. 6, és az 1921-es alapítású Lloyd Bank Rt. 7 különféle kibocsátását őrzi a gyűjtemény ezekből az évekből. Az utóbbi céget a londoni Lloyd 1924-ben sikerrel perelte névbitorlás miatt, amiért Budapesti Váltóüzleti Rt.-ként küszködött tovább, de új neve sem segített rajta, mert 1926-ban felszámolták. 2 5 Az 1926-ban a pengő pénzrendszer bevezetésekor megjelent új részvényeket vagy másfélszáz kibocsátás képviseli. Azért csak ennyi, mert a társaságok egy része nem adott ki új papírt, hanem a régit bélyegezte felül az új névértékben. A pengő pénzrendszer 20 esztendeje alatt kibocsátott részvényekből több száz különféle papír került a gyűjteménybe. Ezek közül megemlítjük néhány országos jelentőségű társaság, az Athenaeum, az Egyesült Izzó, a Fővárosi Sörfőző, a Franck Kávészer Művek, a Goldberger, a Kugler Henrik Utóda Gerbeaud és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű részvényeit. Az államosítás előtti néhány évben, a forint pénzrendszerben viszonylag kevés társaság bocsátott ki új részvényt. Ezek közül csak két nyomdai vállalkozás részvényeit őrizzük. A gyűjtemény részvényeinek közel feléről már készült katalógus az 1990-es állapot szerint/ 6 2. A bányajegy (kux) a régi bányajog alapján a bányatársulat vagyonának egy hányadát testesítette meg. 2' Nem egy meghatározott összegről, hanem a társasági vagyon eszmei hányadrészéről szólt. Ily módon a bányatársulat csupán személyek, s nem tőkeértékek egyesítése volt, mint a részvénytársaság. A bányajegyet konkrét személy nevére, a bányakapitányság állította ki, s mindennemű változtatás csak a hatóság engedélyével történhetett. A bányajegy után nem osztalék, hanem közvetlen nyereségrészesedés járt, és a tulajdonosát utánfizetésekre kötelezhették, ha a bányaüzem menete úgy kívánta. A bányajegyet értékpapírrá átruházhatósága tette. Az átruházás nemcsak az engedély megszerzése, de értékének bonyolult megállapíthatósága miatt is elég nehézkes volt. A dualizmus korában a bányatársulatok helyett fokozatosan részvénytársaságok vették át a bányák működtetését. A budapesti tőzsdén a bányajegyeket a részvények között szerepeltették az árjegyzőlapon, de az 1870-es években a Mátrai Kuxokkal kikoptak a tőzsdei forgalomból, a továbbiakban csak magánforgalomban vettek részt. 28 A gyűjtemény mindössze két társulattól őriz bányarészjegyeket. A Rimamurányi Vasmű-Egyesület 1852-ben kiállított bányarészjegyeinek utótörténetéhez tartozik, hogy egy kötegre való példányuk a II. világháború után előkerült Észak-Magyarországon egy nedves helyiségből. A vízfoltos papírok kézen-közön magángyűjtőkhöz kerültek, és közülük három darabot két különböző úton a gyűjtemény megvásárolt. A másik társulat, a Kőrösmezői Petróleum Bányatársulat bányarészjegyét a nagybányai bányakapitányság állította ki 1911-ben. 293