Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Kiss Erika-Őze Sándor: A Nemzeti Casino serleglakomái

illy emlékezések alkalmával felhordott példáink után a jövő kor gyuladni fog nyomdo­kaink követésére ott, hol azok az erény ösvényét jelölték.. ," 1 0 A serleg maga természetesen nem Széchenyi korának, hanem az 1860-as évek első fele historizálásának terméke. A gróf halála után családja készítteti el s adja át a Nem­zeti Kaszinónak. Ott az 1864. január 30-i közgyűlésen mutatják be a tagoknak. Az első lakoma alkalmából Barabás Miklós fényképészeti műterme felvételeket készített a ser­legről. A Magyar Ibdományos Akadémia birtokában lévő - általunk ismert korabeli ­példányai ezeknek a felvételeknek egy neogótikus, de a neoreneszánsz egyes elemeit is magán viselő fedeles kupát mutatnak. 1 1 A nyolcszögű, magas, áttört, mérműves szegé­lyű talp hátán háromkaréjos, stilizált mérműves díszítés fut föl a nyolcas osztású, küllős nodusig. A nyújtott, kifelé szélesedő cuppa kosara szintén gotizáló, mérműves díszű, a cuppa testén pedig - valószínűleg - három-három, felváltva kerek és ovális mező látha­tó. A képen kivehető ovális mezőben a Széchenyi család angyalok hordozta címere ka­pott helyet. A dús növényi (akantuszleveles?) szegéllyel és osztósávokkal díszített, fél­gömb alakú fedél csúcsdísze az Akadémiát jelképező nőalak, lábánál a sassal, jobbjában kelyhet, baljával pedig a lábához támasztott, magyar címeres pajzsot tartva. Bár a serleg elkészítésére vonatkozó gondolat elsősorban angol hatásokra vezethető vissza, maga a tárgy mégsem illeszkedik ebbe az „angolos" vonulatba. A XIX. század második felének emlék- és ajándék-ötvösművei angolszász területeken általában „nar­ratív" alkotások, a megajándékozott egyén vagy csoport tevékenységére utaló ábrázolá­sokkal, szimbólumokkal, sokszor egyedi, testreszabott megjelenéssel 1 2. A magyar em­lékanyag java része is ide sorolható 1 3. A Széchenyi-serleg azonban inkább a „németes" hagyományba illeszkedik. Itt általában széria-termékeket láttak el a megfelelő donáci­ós, az ajándékozási eseményre utaló felirattal 1 4, kisebb, általában vésett ábrázolások­kal, s a szinte kizárólagos forma a billikom, a fedeles serleg volt 1 5. A Széchenyi-serleg készítőjéről is csak feltételezhetjük, hogy a pesti vagy bécsi ötvösök közül kerülhetett ki. Az alapján, hogy az akadémiai jutalomserlegeket, vagy a pesti lóversenyre trófeának készült serlegeket Mayerhofer István, székesfehérvári születésű bécsi ötvös készítette el, valószínűsíthetjük, hogy a nemzeti Kaszinó serlegét is nála rendelte meg a család 1 6. A fenti, fennmaradt fényképen alapuló leírás is mutatja, hogy amilyen fontosak vol­tak a lakomák, a résztvevők névsora, az elhangzott beszédek, annyira „nem kapott saj­tót", a szertartás e sajátos kelléke. Tárgyi megjelenése és formája szinte teljesen hiány­zik a vizuális köztudatból, memóriából. Az Új Idők-ben található, szinte jelzésszerű skiccet leszámítva a lakomákról beszámoló újságcikkekhez sem jelennek meg róla il­lusztrációk 1 7. De szóban sem szentelnek neki nagyobb figyelmet. Ha egyáltalán emlí­tik, akkor is elhelyezésének pompázatosságát ecsetelik néhány keresetlen szóval, vagy egyszerűen „arany serleg"-ként szerepel. Nem képileg, csak puszta tényként van jelen a köztudatban. Ezt mutatja, hogy az összejövetelről szólva a Pesti Napló újságírója a résztvevőket „Grál lovagok"-nak titulálja, amelyben a demokrácia az új Grál, melynek keresésére Széchenyi indult 1 8. A képet nyilvánvalóan a serleg - társaság - lakoma ­szertartás együttese inspirálta. Nem az ötvöstárgy milyensége, hanem a léte a fontos. Az, hogy „Az Alapító" hagyományozta a társaságra, amely tradíciójának kelléke, egy­fajta fétise lett. Nem ereklye azonban, nem magában értékes, hanem eredete, a hozzá tapadó történet miatt. A „representation silver"-ek alapfunkcióját teljesítve egy mo­mentumot, az adományozás pillanatát fagyasztja meg. Nem más a Széchenyi-serleg, mint egy tradíció „Davis-kupája". E szemléletmódnál sokkal fontosabb maga az esemény, ami a kupa serleg köré épült, olyannyira, hogy az idők folyamán a tárgy már el is veszítette eredeti külsejét, s egész tárgyegyüttessé ala­kult 1 9. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom