Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Basics Beatrix: Egy magyar történelmi faliképsorozat a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

mia alapítása", Udvary Gézától „Kossuth Lajos Cegléden", Szent-Istványi Gyulától „I. Ferenc József a koronázási dombon", Raksányi Dezsőtől „Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál".

3 A sorozat első darabja, Helbing Ferenc lapja a téma legkorábbi feldolgozásainak típusát követi. Az eredetileg egy Vörösmarty-vers illusztrációjaként az Auróra zsebkönyvben 1826-ban megjelent metszet Kisfaludy Károly rajza után készült. Ezt számos grafikai, illetve festészeti variáns utánozta.

4 Közülük Helbigé a legkésőbbi, s ez elsősorban stílusában figyelhető meg: élénk színek, erős kontúrok, rajzosság és dekorativitás jellemzik. Ezek a vonások azonban nemcsak erről, hanem a sorozat többi darabjáról is elmondhatóak, bár azok különböző tanultságú és kvalitású mesterektől származnak. Az „Asztrik püspök átadja Szt. Istvánnak a koronát" című litográfia jelenete jellegzetes múlt századi elképzelések által rekonstruált román kori templombelsőben játszódik. A falak kváderei és tagolása, a szentélyrekesztő, a járószintet burkoló kőkockák, a trónus és a mögötte és előtte lévő kárpitok mind a rajzos dekorativitás kifejezőeszközei. A háttér nyugati homlokzatának kapubéllete szokatlan módon belül díszített domborműves timpanonnal, de ez csak egy a több hasonló apró részlet közül. A jelenet nem tér el lényegesen az ikonográfiái típus számos változatától, bár kétségtelenül szokatlan elemek a hátul nyitott, hosszanti belső tér és a főalakok nem centrális elhelyezése. А „IV. Béla hazatérése a tatárjárás után" kompozíció tekintetében hűen követi a Geiger-féle sorozat megfelelő darabját. Stilárisan viszont roppant érdekes: a lombsátor és a göcsörtös fatörzsek dekoratív ornamentikaként való felfogása, a háttér ködből-párából kiemelkedő részletei, az alakok ruházatának hangsúlyozott dekoratív elemei - a szinte csontvázsovány túlélőt fölemelő katona átvetett párducbőre, vagy a felénk háttal lévő paraszt rátétes szűre - mind a magyar szecesszió népi motívumokat tudatosan kereső és fölhasználó irányzatára, elsősorban a Gödöllői művésztelep alkotóinak munkáira emlékeztet. A következő téma - IV. Kun László és Habsburgi Rudolf találkozása a morvamezei ütközet után II. Ottokár holttesténél nemcsak a magyar, hanem az osztrák történelmi festészetnek is kedvelt tárgyai közé tartozott.

5 A kialakult ikonográfiái típustól itt nem sok a lehetőség az eltérésre, emellett a hasonló típusú csataképek egyes válfajainak ekkorra már hagyományai vannak. Itt egyéni jellegzetesség a két főhősnek a kompozíció középső síkjába való helyezése; az előtérben fekszik a holttest, s a seregek elhelyezése az előtértől a háttér felé haladva félkörívben történik. A színek és fények ellentétes alkalmazása is ennek hangsúlyozására szolgál. A „Nagy Lajos elfogadja a lengyel koronát" föliratú litográfia jól ismert kompozíciós, illetve ikonográfiái típus. A fogadás, találkozás jelenetének számtalan változata tartozik ide, a legkülönbözőbb címek alatt.

6 A háttér inkább templom-, mint palotabelsőre emlékeztet, a gótikus architektúra lágy, elmosódott ábrázolása ellentétes az előtér helyszínének és alakjainak éles kontúrjaival, élénk és tiszta színeivel. „A nándorfehérvári diadal" ismét a klasszikus csatajelenetek közé tartozik; erre a reneszánsz előképek alapján kialakult típusra számos példát találhatunk a 19. századi magyar történelmi festészetből és grafikából.

7 A főhősök a középpontban helyezkednek el, első pillantásra azonnal fölfedezhetőek. A részletező, aprólékos ábrázolásmód meseillusztrációhoz teszi hasonlatossá a képet. Az „I. Mátyás Bécs előtt" témának is megvannak a maga reneszánsz, illetve barokk előzményei.

8 A főalak, a fehér lován dicsőségesen ülő uralkodó és vele szemben hódoló, a város kulcsait átnyújtó urak, mögöttük a komoran magasodó városfalak - körülöttük a kompozíció ritmusát adják a seregek zászlóikkal és lándzsáikkal. Székely Bertalan „II. Lajos tetemének feltalálása című olajképét 1861-ben állította ki Pesten, mint első történelmi művét. A siker nagy volt, a kép végül a Nemzeti Múze215