Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Basics Beatrix: Egy magyar történelmi faliképsorozat a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében

Basics Beatrix: Egy magyar történelmi faliképsorozat a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében Az „Elemi népiskolai szemléltető faliképek" című történelmi sorozat 1913-ban jelent meg a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kiadásában. Húsz darab, megközelítőleg azonos méretű (90x60 cm) színes litográfiát tartalmaz, melyeket tíz művész készített. Rögtön meg kell jegyeznünk azonban, hogy tízük közül kilenc kimondottan ehhez a sorozathoz készítette művét, egy darab - Székely Bertalan híres Mohács-kompozíciója jóval korábbi, több, mint fél évszázaddal, s feltehetően azért került ide, mert ennek a témának ennél kiválóbb megoldását nem remélhették. Az egyes darabok tárgya időben a honfoglalástól a 19. század második feléig terjed. A műfaj - az iskolai falikép - szokatlannak tűnhet, a magyar művészettörténet nem sokat foglalkozott vele. Külföldön némileg jobban feldolgozott, s Magyarországon 1989-ben Veszprémben létrejött a Duisburgi egyetem szakembereivel közösen rendezett, az általuk kölcsönzött viszonylag nagy anyagból, a Duisburgi Egyetem Általános Főiskolai Karának iskolatörténeti gyűjteményéből válogatott kiállítás.

1 A katalógus szövegének írója, Reinhard Stach rövid tanulmányában elsősorban tematikai felosztást ad, tömör leírásokat, viszont a nagyon vegyes minőségű és változatos anyag művészettörténeti értékelése teljesen hiányzik. Pedig ezek a képek ilyen tekintetben is érdekesek lennének, még inkább, mint a kor kultúrtörténeti adalékai. A német válogatás tematikai felosztása - földrajzi faliképek (tulajdonképpen tájképek), környezetismereti szemléltető képek, nyelvoktatási szemléltető anyag, meseképek, vallásoktatási képek, biológiai, egészségnevelési, matematikai, fizikai, kémiai és technikai szemléltető képek - közül egyetlen csoport érdekes a mi sorozatunk szempontjából, a történelemoktatási képek. Míg a német anyagban ókori mitológiai képek is találhatók, vagy a római történelem eseményei, addig a Történelmi Képcsarnok sorozata kizárólag a nemzeti történelemmel foglalkozik, a már említett időintervallumban. Nemcsak ebben különböznek azonban ezek a litográfiák a külföldi példáktól, hanem megoldásuk tekintetében is: semmiben sem térnek el a 19. század folyamán legkedveltebb és legfontosabbnak tartott műfaj, a történelemábrázolás egyéb példáitól. Az egyes lapok önállóan is megállnák helyüket, de sorozatban sem előzmény nélküliek: a 19. században igen népszerűek voltak a történelmi eseményeket ábrázoló sorozatok, ezek közül sokat ismerünk, itt elég megemlítenünk az egyik legkorábbit és leginkább közismertet, J. P. N. Geiger litográfia-együttesét.

2 Nézzük meg először, milyen témákat dolgoz föl a tizenhat litográfia. Az első lap Helbing Ferenctől „Árpád pajzsra emeltetése". Ezt követi Raksányi Dezsőtől az „Asztrik átadja Szt. Istvánnak a koronát", Kovács Ágostontól a „Tátárdúlás", Bottka Miklóstól „Kun László és Habsburgi Rudolf", Helbing Ferenctől „Nagy Lajos fogadja a lengyel koronát felajánló küldöttséget", Löschinger Hugótól „A nándorfehérvári diadal", Hegedűs Lászlótól „Mátyás király Bécs előtt", Székely Bertalantól „II. Lajos tetemének feltalálása", Kovács Ágostontól „Zrínyi Miklós hősi halála", ugyancsak tőle az „Egri nők", Raksányi Dezsőtől „Bethlen Gábor tudósai körében", Helbing Ferenctől „Szondy két apródja", Bottka Miklóstól „Budavár visszavétele", Sándor Bélától „Zrínyi Ilona", Bottka Miklóstól „Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlésen", SzentIstványi Gyulától „Mária Tferézia", Bottka Miklóstól „A Magyar Tüdományos Akadé213