Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Kovács S. Tibor: A hegyestőr (Egy speciális szúrófegyver története)

17 Catálogo Historico-Descriptivo De La Real Armeria. Madrid, 1898. 365-366. p. 18 Cripps-Day, Francis Henry: Ein Harnisch und Bildnis Des Kurfürsten Johann Friedrich Des Grossmütigen von Sachen (1530-1554). Zeitschrift Für Historische Waffen - und Kostümkunde. 14 (1935-36). 1-4. p. 19 Kalmár J. i. m. 87-88. p.; Lugosi J.-Temesváry F. i. m. 19. p.; Zarnóczky A. i. m. 45. p. 20 Finály Henrik: A Beszterczei Szószedet. Értekezés a nyelv- és széptudományok köréből. Budapest, 16 (1892) 15. p. Az itt felsorolt: fixolaris-heges theur- hegyes tőr; Spalta - zes theur - széles tőr; bippenis - keth eleu - két élű tőr is azt bizonyítja, hogy a tőrök tulajdonságáról és milyenségéről van szó. Vö.: Kalmár J. i. m. 87. p. 21 Kemény Lajos: Hegyestőr, fringia, Tötországi szablya. AÉ 23 (1903) 300. p. Kalmár J. i. m. 87. p. Az itt említett unum gladium hegyes simplex kifejezés valószínűleg hegyestőrt takar. 22 Kalmár J. i. m. 89. p. 163. kép 23 A bal szélső fegyver méretei: Ltsz.: 53.640. (1864/71-1) Th.: 1.175 mm Ph.: 1.040 mm Psz.: 14 mm. Jobb oldali: Ltsz.: 53.641. (1915./9.) a penge törött. Th.: 890 mm Ph.: 750 mm Psz.: 24 mm. 24 Fehér Géza: Török miniatúrák (A magyarországi hódoltság korából). Budapest, 1978. XI.; XII./A.; XVIII.; XXIV./A táblák. 25 Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei. Budapest, 1987. 78. p. A Keledy család címere. Bécs, 1561. március 18.; Szabó Károly: Ezüstművek és drágaságok összeírása a XVI. századból. Sz 11 (1877) 561. p.: Varkocs Miklós hagyatéki leltára 1584-ből: „Egy mereő aranias hegyesteőr talnyeros horgas modon az kereztj." 26 Thallóczy Lajos: Magyar fegyverekről. AÉ (Új Folyam) 1. (1881) 178-186. p.; Récsey Viktor: A kassai dóm régi síremlékei. Budapest 1896. 10. p. XVIII. tábla. Ismeretlen sírköve 1577-ből.; Kalmár J. i. m. 89. p. 161. a. és b. kép 27 Ltsz.: 55.3326 (1934/377) A pengébe két Andráskereszt formájú jegy van beütve. Hasonló látható egy 1520/30 körüli hegyestőr pengéjén is: Thomas, Bruno-Gamber, Ortwin: Katalog Der Leibrüstkammer I. teil. Wien, 1976. 238. p. Ezek a jegyek a pengék délnémet eredetét árulják el. Gyngell, Dudley S. Howtrey: Armourers Marks. London, 1959. 39. p. 28 Palotay Gertrúd: Oszmán-török elemek a magyar hímzésben. Bibliotheca Humanitatis Historica VI. köt. Budapest, 1940. 10., 28-29. p. 29 A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának 55.3212. leltári számú kardja hasonló díszítésű, de itt még a medallionok közepén kőberakást alkalmaztak. Az öntött díszek is kiforrottabbak és gondosan készítettek. A kard és hüvelye a 16. század első felében készült.; Lugosi J.-Temesváry F. i. m. 49. kép. A Bebek szablya hasonló díszítésű hüvelyén a legkorábbi kassai ötvösjegy van. Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek. Budapest, 1936. 140. p., 808. jegy; Palotay G. i. m. 10. p. A fent tárgyalt arabeszk jellegű motívumkincset Etienne Delaune (1518-1583) francia udvari ötvös ékszereken és fegyvereken gyakran alkalmazta: Hackenbroch, Yvonne: Renaissance Jewellery. München, 1979. 82. p. 189-199. ábra 30 Aldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címeres levelei. II. kötet, Budapest, 1923. 121. p. Bátaszéki Bornemissza János címeres levele. Augsburg 1555. február 25. A címerben szereplő pallos keresztvasa és markolata megegyezik ezzel a hegyestőr típussal. 31 (3. kép) ltsz.: 55.3329/Th.: 1.305 mm Psz.: 28 mm (4. kép) ltsz.: 55.3328 Th.: 1.163 mm Psz.: 25 mm. 32 Tulips, Arabesques and Turbans: Ed.: Petsopoulos, Janni. London, 1982. 6-9., 24-25. p.; V. Ember Mária: Úrihímzés. Budapest, 1981. 29-34. p.; The Age of Sultan Süley197