Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Kovács S. Tibor: A hegyestőr (Egy speciális szúrófegyver története)

szárok a Somogy megyei végvéri harcokban a XVI. század második felében. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei 5 (1982) 90-91. p. 2 Tóth Z. i. m. 163. p.; Generál Tibor: Az oszmán-török haderő szervezete és vezetése a birodalom fénkorában. HK31 (1984) 650-652. p. 3 Magyar Törvénytár I. köt. Budapest, 1899. 492. p. (1492 : 20 tc.) 604. p. (1498 : 16 tc.) 4 Gorelik, Michael: Oriental armour of the Near and Middle East from the eight to the fifteenth centuries as shown in works of art. In: Islamic arms and armour. Ed.: Elgood, Robert, London, 1979. 28-63. p.; Staatliche Kunstsammlungen Dresden. Historisches Museum - Orientalica. Dresden, 1961. Abb. 1. A szerző 15. századi lópáncélt mutat be. A sodronypáncél közé hosszú, keskeny fémlemezeket „szőttek be", néhány fémkorong mellett; Stöcklein, Hans: Die Waffenshätze im Tbpkapi Sarayi Müzesi zu Istanbul - ein Vorläufiger Bericht. Ars Islamca. Vol. 1. Part 2. 213. p. A vékony fémlemezekkel ellátott, térdkalácsig érő sodronying Sultan Kaitbay (14681496) tulajdona volt. 5 Fügedi Erik: Kimondhatatlan nyomorúság. Két emlékirat a 15-17. századi ozmán fogságból. Budapest, 1976. 189-190. p.; Generál T. i. m. 647. p.; Uő.: Allah serege. Budapest, 1987. 175-181. p. 6 Nagy Géza : Magyar kardok. AÉ 18 (1898) 226. p; Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 71-79. p.; Der Weisskunig. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 6 (1888) fol. 147. b.; 237. b.; 294. b.; 368. b.: 452. b. 7 Kalmár J. i. m. 72-73. p.; Zamóczky Attila: Fegyverzet, katonai felszerelés, hadsereg Magyarországon Hunyadi Mátyás korában. HK 103 (1990) 49. p. 8 Lugosi József-Temesváry Ferenc: Kardok. Budapest 1988. 40. kép; Szintén hasonló felszerelésű huszárokat láthatunk az 1514-es orszai csatát megörökítő korabeli festményen: Nadolski, Andrzej: Polish Arms. Side-Arms. Wroclaw, 1974. 33. ábra. 9 Magyar Törvénytár i. m. 746. p. 10 Holub József: Istvánffy Miklós Históriája hadtörténelmi szempontból. Szekszárd, 1909. 83. p.; Csillag Ferenc: Kardok történelmünkben. Budapest 1971. 50. p; Kalmár János tévesen a lemezpáncélok elterjedésével hozza kapcsolatba a hegyestőrt, holott ez a fegyver a sodronying leküzdésére szolgált. Vö.: Kalmár J. i. m. 87. p. 11 Chronica Picta. Budapest 1991. 21., 41. p.; Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. II. köt. Szerk.: Веке László-Marosi Ernő-Wehli Tünde. Budapest, 1987. 30. p. A király oldalán ábrázolt tőr párhuzama. Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertár. Ltsz.: 54. 1524. Th.: 685 mm Psz.: 18 mm 12 Kovachich Márton György: Formulae Solennes Styli. Pest 1799. 435. p.: Kubinyi András: Bicellus. Budapest Régiségei. 22. (1973) 189-193. p.; Szemelvények az 1526 előtti magyar történelemből. II. köt. Szerk.: Bolla Ilona-Rottler Ferenc. Budapest 1984. 81-82. p. 13 Magyar Törvénytár, i. m. 246. p. „...ad minus videlicet, arcus, pharetras, gladios, et bicellos habentes." Itt tévesen csákánynak fordították a bicellust. 14 Vö.: Kalmár J. i. m. 87-88. p.; Hasonló korú párhuzam Angliában is van: Laking, Sir Guy Francis: Record of European Armour and Arms. Vol. I. London 1920. 189. p. 15 Demmin, August: Die Kriegswaffen. Leipzig, 1891. 713, 759. p; Waffensammlung Konsul A. D. Leiden. Köln é.n. 26. p. Abb. 275.; Heinrich Müller-Hartmut Kölling Europäische Hieb- und Stichwaffen. Berlin, 1981. 109., 195 p., Ab. 111. 16 THumph des Kaisers Maximilian I. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaisershauses 1 (1883-84) 57-75., 106-108. p.; Albrecht Dürer 1471-1971. München, 1971. 260. p. Abb. 502. 503. 196