Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Bencze Géza: Tisztviselők és munkások egy budapesti nagyüzemben az 1920 és 1944 közötti időszakban
san megindult a termelés, hogy az iparági átlagnál hamarabb indult a stabilizálódás, hogy a viszonylagos gyári konszolidáció a belső munkásviszonyokra is kiegyensúlyozólag hatott, a gyár munkássága a vasas szakszervezeti sztrájk-, bér- és egyéb mozgalmakban alig játszott szerepet. 2. A világgazdasági válságtól a második világháborúig (1929-1938) Az 1920-as évek közepétől megindult gazdasági konszolidációt és fellendülést megszakította és évekre visszavetette az 1929 végén kirobbant gazdasági világválság, aminek következtében az ipari termelés a következő évtől hatalmas mértékben hanyatlott. A különböző iparágakban nem egyenlő mértékben jelentkezett, de leginkább a termelési eszközöket előállító iparágakat sújtotta, közöttük is a jelentős mértékben a gépgyártást. A túltermelés, de a leállott építkezések és beruházások, a visszaesett kereslet miatt is a megrendelések elmaradtak, s a visszaesés mélypontján, 1933-ban a gépgyártás az 1929. évi termelésnek csak mintegy 45%-át állította elő. 1' A válság néhány rendkívül súlyos esztendő alatt túljutott a mélypontján s előbb 1933tól a termelés számos iparágban - közte a vas- és fémiparban - megélénkült, majd az azt követő esztendőben a gépgyártásban is előrelépés történt a válság és hatásainak csökkentésében. A termelés fejlődését a fokozottabb állami beavatkozás eredményezte, hatására emelkedett a fogyasztás, a beruházásigény. Az évtized közepétől kibontakozó fejlődést döntően a nehézipar élvezte, s ezt legjelentősebben a hadseregfejlesztés motiválta. 1 2 A nehézipar 1937-ben érte el a válság előtti termelési szintjét, sőt korszakunk záróévében, 1938-ban már azt közel tíz százalékkal meg is haladta. 1 3 Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. évtizednyi története sok hasonló, ám sok eltérő vonást is mutatott a gépipar általános helyzetéhez, termeléséhez képest. A válság a vállalatot is alapjaiban rázta meg - bár a gyáripari statisztikai adatsorból az 1929. évi adatok hiányoznak, így kezdetét a számadatokkal illusztrálni nem tudjuk -, de a krízisből való kilábalása sem egyértelműen indult meg az évtized derekán. Az 1928. évi termelést 100%-nak tekintve, a válság alatti években a gyár termelése az alábbi módon csökkent: 1933-tól megélénkült gazdasági lehetőségeket kihasználva növelték a termelést, de az ebből adódó forgalomnövekedés nem volt elegendő a még mindig süllyedő eladási árak kiegyenlítéséhez. 1 4 Az 1935-ös ismételt visszaeséshez képest a következő időszakban valamelyest emelkedett a termelés, elsősorban a vasgyártás általános megélénkülését követően, de az állami beruházások megélénkülése sem volt elhanyagolható tényező. A jelentősebb állami megrendeléseket nélkülöző, a katonai fegyverkezési programból nem részesült gyár 1938-ra sem tudta elérni a válság előtti termelésének nagyságát, s korszakunk utolsó éveiben is annak kb. 80%-a körüli mennyiségét produkálta. 1 5 A gazdasági válság súlyosan érintette a gyár bérből élő foglalkoztatottjait, a munkásokat és a tisztviselőket, bár a helyzetükben meglévő különbségek továbbra sem csök1928: 100,0% 1930: 57,0% 1931: 63,4% 1932: 34,9% 1933: 49,0% 1934: 58,3% 1935: 46,9% 1936: 70,8% 1937: 80,0% 1938: 76,6% 149
