Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban
sére a „Casinó" előtti Duna-parton. A város engedélyezte a „Csónakda" létesítését, amit Széchenyi és Károlyi köszönt meg. Ahogy írták: „társulatunk céljától Pest városára az itt lakás kellemeinek szaporítása és így több pénzköltő lakosok ide édesgetése által nem megvetendő haszon és dísz háruland". 7 1 A „Csónakda" épülete Clark Ádám irányításával hamarosan el is készült. Károlyi 1500 forinttal járult hozzá a költségekhez és nem rajta múlott, hogy a vállalkozás 1845 után az érdeklődés hiánya miatt elhalt. 7 2 Károlyit 1840-évi országgyűlésen beválasztották a büntető és javítőrendszer kidolgozására kinevezett országos választmányba, de ezen kívül alig hallani róla. 7 3 A kormányzatnak végre sikerült elérnie, hogy Károlyi kormányzati tisztségeket is vállaljon, amelyek egyre jobban lekötötték. 1838-ban a Királyi Táblánál felkínált táblabíróságot, 1839-ben pedig a zemplén megyei adminisztrátorságot hárította el. Pár nappal azután, hogy 1839. március 17-én elvállalta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöki tisztét, megérkezett az értesítés, hogy az állandóan külföldön tartózkodó hg. Grassalkovich Antal főispán mellett Csongrád megye főispáni helytartójának nevezték ki. Károlyi minden lelkesedés nélkül fogadta el: „nehezen esik, de józan ész tanácsolja, hogy egyik köztünk hivataloskodjon" - írta a konzervatív bátyjának, aki korábban már volt a megye főispánja. 7 4 A megyegyűlésen viszont már így fogalmazott: „hazánkban... megyei közhivatalt viselni meggyőződésem szerént annyit tesz, mint a közjólét s boldogság előmozdításában venni részt..." 7 5 1 842-ben marosszabályozási királyi biztosnak, majd mintegy családi hagyományként, Békés vármegye főispánjának nevezték ki. A beiktatási ünnepségen a kívánatos reformfolyamat felvázolása után („és általános a mozgás, a törekvés valami jobb után, erő erőhöz csatlakozik, egyesület, egyesületre, vállalat vállalatra keletkezik..." stb.) a túlbuzgóság veszélyei ellen óvta a hallgatóságot, józan megfontolást, felelősséget ajánlva figyelmébe. 7 6 A maga részéről mindenesetre igyekezett megvalósítani programját. A megyei politikában mérséklő, óvatos kiegyensúlyozó szerepet játszott. Magatartására jellemző, amit az 1846 júliusi Békés megyei tisztújításról írt: „Á rendek és mi több, még a bukott párt is részrehajlatlan eljárásommal megelégedek", „noha igen nagy ingerültség volt a két pártok között..." 7 7 A nemzetiségek iránt toleranciáját mutatja, hogy 1845. májusában a vonakodó megyéjét határozottan utasította, hogy az országgyűlési törvényeket fordíttassa le a nemzetiségek nyelvére is. 78 1843-44 táján a nagykárolyi városi tanács rendezési tervéhez írt megjegyzésinek 8. pontjában pedig ezt írja: „(a városban) a zsidók, kik a conscribált népességnek legalább negyed részét teszik... se választók, se választhatók, pedig igazság kívánja, hogy vagy választók legyenek, vagy... legalább saját felekeze tökbei i exequens elöljárók alatt álljanak végre". 7 9 Ugyanitt a 9. pontban Nagykároly vezetőségének demokratizálására is felhívta a figyelmet „...a választást majdnem egyedül a királyi városokra rendszerezett qualificatiokhoz akarják kötni, ami illy mezővárosokban mint Károly, a legszűkebb alap lenne, és egy kiskörű arisztokráciára terjedne". A már említett vállalkozásokon kívül alapításától fogva (1830) részvényese volt a Dunagőzhajózási Társaságnak, 8 0 alapító tagja a Fáy András kezdeményezése nyomán 1840. január 11-én létrehozott Hazai Első Takarékpénztárnak. 8 1 Száz forint alapítványi összeget írt alá az 1841-ben Balogh Pál felhívására alakult Iparegyesület javára. 1837ben a Sina György-féle Bécs-Bécsújhely-Győr vasútépítési vállalkozásnak, 8 2 1844-ben pedig részvényese lett a Pesti Cukorgyár Rt.-nek. 8 3 Támogatta a Gyár védegyletet, ahogy Batthyány Lajos levelére válaszolva írja 1843. január 12-én: „méltóztassék engem is azok sorába fogadni, kiket a mindenfelől marakodó hazai szükségek és hiányok közepette nemzeti fejlődés ezen ága is közel érdekel és lelkesít". 8 4 A Védegylet népszerűsítéséhez egyébként, felesége, Karolina, és annak Antónia nővére jártak az élen, akik elsők közt csatlakozva, a báljaikon hazai anyagokból készült magyar ruhákba öltöztek: „...akkor kezdtek politikai női szerepet játszani, és e tekintetben nem voltak kicsinlen116
