Folia historica 17
Patay Pál: Két harang az Árpád-ház korából
Patay Pál Két harang az Árpád-ház korából Mindkét harangot ugyan már két ízben is bemutattam, 1 mégis szükségesnek látom újabb tüzetes ismertetésüket. Ha mind a szűkebb szakmai, mind a szélesebb olvasóközönség tudomást szerezhetett is róluk, mégis indokoltnak látszik leírásuk megismétlése - és néhány eddig fel nem sorolt részlet elemzése - mellett behatóan foglalkozni nemcsak a hazai, hanem az általános európai ipar- és kultúrtörténeti jelentőségükkel. Mindkét harangot az eke hozta felszínre. Ez önmagában még nem egyedülálló eset hazánkban, hiszen - amint arra ugyancsak utaltam már 2 további 17 hasonló sorsú harangról van tudomásunk hiteles adatok alapján. Foglalkoztam is e jelenség okával behatóan, ezért itt csak összegzem azt a megállapításomat, hogy miután a legfiatalabb közülük 1533-ból való és mindegyikük az országnak török uralom alatt állott, vagy a törökök portyázásainak kitett vidékein került napfényre, előlük rejtették el őket a XVI-XVII. század folyamán. Az a két harang azonban, amellyel itt foglalkozni óhajtok, a többi 17-től abban különbözik, hogy azok mindegyikénél lényegesen idősebb, hogy kereszténységünk első századaiból származnak. Az egyik előkerülésének körülményeit Győrffy Lajos unyi református lelkésznek az esztergomi Keresztény Múzeumnak küldött, 1966. december 8-án kelt leveléből ismerjük. Ennek idevágó, valamint néhány további részletét az alábbiakban közöljük (utóbbiak mintául szolgálhatnak ahhoz, miként kellene értékes leletek bejelentése és elkallódásuk, elpusztulásuk meggátlása érdekében másoknak is eljárni). „Tisztelettel bejelentem, hogy Kovács Zsigmond, Uny, Sallai Imre úti lakos, traktor vezető, szántás közben Dág község belterületéhez közel, a Hruscsóban, ahol az új házak vannak a fotball pálya felé, egy ... régi harangot szántott ki. A harang alsó átmérője 36 cm, magassága a húzókarikáig szintén 36 cm - harangvirág alakú, eddig feliratot, vagy bekarcolást nem lehetett rajta megállapítani, sem mostanában szokásos virágdíszt." 7