Folia historica 17

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)

elidegenítését. Hogy Gyulán mennyire demoralizálódon a lovasság, bizonyítja elődje Bornemissza Benedek Nádasdyhoz írt levele: „Nincs mit adnom nekiek, ezek nékül peniglen, kegyelmes uram, lovag haramia, gyalog haramia, lovag hajdú, gyalog hajdú vagyon 300. Ez haramiákat, hajdúkat nagyságod tudom hogy jól tudja, ezek holdoltatják a föld népét, ezek hordják a terekeket (sic) [törököket] az tiszta szolgáló ember várat várast őriz sehova ki nem megyen. Ha az frigy megbomol a [hajdúkkal] ölhetünk (sic) ide benn, de senki oda ki nem megyen."

2

4 „A várhoz való tartomány semmiképpen nem akar hallgatni a várhoz és semmi jövedelmét nem akarják beszolgáltatni. Most az én képembeli embernek ott nemlétemben Zalai Miklós reá küldött volt egy falura dúlni az jövedelemért, ott az pórok reálámadtak, 3 darabontot megöltek, 3 ház elégett. Mindenfele reátámadnak az király Ő felsége népére, ha ezféle büntetéssel meg nem rettentik a népet, ezentúl mind elhajol a nép" - írja Kerecsényi 1555. január végén Csurgóról.

2

5 „Elébb job volt a szolgáló ember, végházi katona dolga, mert az feld ép volt, az szegénység gazdag volt, mindent béven hordtak az vásárra. Most az nép nagyon elholt, az ki pedig megmaradóit is annyira elszegényedett, az kétfelé való fizetésben, hogy az kenyérbe sem ehetnek."

2

6 - írta ugyanez év nagypéntekén. A várnép fizetetlen, éhezik. 3-4 darabont megszökik mindennap.

2

7 Sokan koldulnak közülük, adósságukat 3 havi zsolddal sem fizethetik meg. Kerecsényi megoldhatatlan probléma elé került. Egy előző levelében azt írta, ha sok népet küld dúlni a vár és a vár megszűkül. Dúlás nélkül pedig nem akarnak beszolgáltatni.

2

8 Tbdta ezt a török is. 1554 novemberében azért ütötték meg a szigetvári vásárt, hogy a vásár „innen elvesszen".

2

9 Ezért volt az 1554-es Kaposvár-babócsai hadjárat is, hogy „lehúzza a takarót",

3

0 a központi vártól elidegenítse a népet, ahogy azt már a Cantio de militibus pulchra kapcsán láttuk. De nemcsak a török és a végvári nép dúlta a környék parasztságát. Nagy veszélyt jelentettek a kóborló hajdúk, haramiák is. Kerecsényi írta 1555-ben hogy Somogyban hajdúk, Zalában haramiák kínozzák a népet.

3

1 Ezek a hajdúk lehettek magánvárak hajdúi is. 1555 novemberében tudjuk meg, hogy a koroknaiak rabolnak, égetnek, asszonyt gyaláznak, a király adóját szedik maguknak. 1556-ban a komáromi hajdúk „rabolják, igetik a népet", plébánost vagdalnak.

3

2 Ugyanebben az évben Barátit, Tahy Ferenc faluját égette fel a török, amíg rabolni voltak a hajdúi. Nádasdy tiszttartója, Szele Jakab azt javasolta Csányi Ákosnak, hogy mind a török, mind a kóborló lator hajdúk ellen fogadjon fel katonákat a vidék népének védelmére.

3

3 Hiába instál azonban Zrínyi uramnál, hogy fékezze meg a csurgói hajdúkat, „mert Csurgó és Komárom rabló népe elpusztítja ezt a földet".

3

4 Egyes rabló hajdúkapitányokat név szerint is 25