Folia historica 17
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)
jobban a dolgok. Utódjuk, Kerecsényi alatt pedig 3000 jobbágy szökött meg. Bornemisszát szerették Kassán. Mint lovaskapitány társai megbízásából jár 1556-ban Bécsben a zsoldot sürgetni. Gyulán nem tudott beilleszkedni a Mágocsi után erősen protestáns vár légkörébe. Ez természetesen csak egy oka volt a Bornemissza ellenes hangulatnak. (A zsold miatt Kerecsényi ellen is zúgolódtak, ugyanúgy, mint Szigetváron Horváth Márk ellen.) Tfemesvár és Bornemissza Benedek példája is mutatja, hogy nemcsak a várparancsnok erélyétől, felekezeti elkötelezettségétől függött a várak reformációja. Milyen lelki, pszichikai igény okozta a katonákban, hajdúkban a reformáció mellé állást? Ezek az írástudatlan, vad, gyilkolni képes emberek rajongtak papjaikért. De hát pap volt a katolikus is. „Véletlen halál ki reánk őrt áll, meg ne fojtson hertelen életünkben" - írja Balassi. 8 4 A „Véletlen halál" mindig ott settenkedett a vitézek mögött. Ók, akik a fennmaradásuk érdekében fizetetlenségben éhségtől, vagy prédavágytól hajtva raboltak, gyilkoltak, falvakat dúltak, égettek adóbehajtás közben, akik talán azt a falut pusztították el, ahonnan azelőtt a szabadabb élet reményében elszöktek, nékik nem lehetett reményük az üdvösségre, ha az egyéni jócselekedetektől függ. Különösen akkor, ha a „Véletlen halál" gyónás és utolsó kenet nélkül sújtja őket. A hit általi üdvözülés dogmája ezeket a félelmeket szünteti meg. Aki hisz, üdvözül förtelmes élete ellenére is. A predesztinációs elmélet még egy fokkal acélosabbá tette őket. A predesztinációnak kétfajta lelki reflexe volt. Egyik az, amelyet Verancsics írt le Ilosvai Péter csengeri rektorról 1562-ben, aki felakasztotta magát, mert nem hitte, hogy az üdvösségre elrendeltetett. 8 5 A másik a Béza által kijelölt út, hogy a hívőnek kötelessége hinni az elrendeltetésben, ez utóbbi érvényesült általában. Bullinger így ír erről: „Hisznek pedig azok, akik örökéletre vannak rendelve, viszont azok vannak örök életre rendelve, akik Krisztusban hisznek. 8 6 Magyarországon már Ozorai így prédikált: „Ha te úgymond szentnek mondod magadat tenmagadtól kevél vagy, te pedig ki az Krisztus hittel és az Krisztus tagja lőttél ha tennenmagadat szentnek nem mondod, hálaadatlan vagy." 8 7 Ó még nem vetette fel a predesztináció kérdését, csak a hit általi üdvözülés kapcsán mondta ezeket. Számunkra azonban nem ez számít, hanem a megnyugvás és a bizonyosságtudat, amit ez a kiválasztott érezhetett. Isten céljainak beteljesítői lettek a katonák. Az elkövetett bűnök másodlagossá váltak, „nem számíttatnak be". Nem véletlen tehát, hogy a Debrecen-Egervölgyi hitvallást 33
