Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
1947 januárjában a helyzet annyira súlyos pénzügyileg, hogy már a munkabérfedezet sem biztosított. Ugyancsak gondot jelentett öt fő Steyrbe utaztatása, hogy azok az elhurcolt gépek hazaszállítását megkezdjék. 105 0 A pénzügyi nehézségek ellenére az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Üzemi Bizottság elérte, hogy a heti fixbéreseket havi fixbéresek közé sorolják át. így kívánt az ÜB. a kipróbált munkaerők részére, a kollektív szerződések figyelembe vételével, előnyöket biztosítani. Ugyanekkor határozatot hoztak a hetibéresek és órabéresek jogainak kiszélesítésére is. 105 1 A gyár vezetése a súlyos anyagi helyzet enyhítésére lépéseket tett. Elsősorban a hagyományos polgári ágazatokat akarták mozgásba hozni. Ennek egyik megnyilvánulása az 1947. március 7-én kötött kádszerződés. A mennyiség ugyan nem volt nagy, hiszen a békeidőkben 1200 kád nem mondható jelentősnek. 1947-ben azonban havonta 200 kádat leszállítani príma export minőségben gondot jelentett, mert előállításához szükséges nyersanyag nagy része és a pénzügyi fedezet többnyire hiányzott. A megoldás kulcsa a régi szakemberek baráti kapcsolataiban rejlett. Ez az út azonban hosszú távon nem volt járható, de még mindig reálisabbnak tűnt, mint az az iparengedély, amely a gyógyszervegyészeti alapanyagok gyárszerű előállítására szólt. 105 2 Az engedélyt a gyár még a régi nevén kapta, jóllehet a törvényszéki első fokú végzés értelmében 1947. február 25-én már a hivatalos megnevezése „Lampart-Művek Részvénytársaság" lett, de a cégbírósági bejegyzés csak március 7-én történt meg. 105 3 Március második felében az Általános Hitelbank a Gazdasági Főtanáccsal egyetértésben vizsgálatot rendelt el, hogy az egyre növekvő veszteségtermelést megállítsák. Az összesítő jelentés március 31-én készült el, s jól mutatja az üzem szerkezeti felépítését és a kialakult helyzetet. A termelés első csoportját a belföldre gyártás képezte. Ebben regisztrálták a zománc- és alumíniumedények, tűzhelyek, petróleumlámpák, s ezen belül viharlámpák, égők, szerelvények, asztalilámpák, armatúrák, háztartási cikkek - húsdaráló, porszívó, mérleg műszaki cikkek - gázórák, szeszmérők, szűrőkészülékek, petróleumfőzők, kertészollók, vadászpuskák - előállítását és végezetül a fémhengermű ágazatot. A termelés második csoportja az exportcikkekre terjedt ki. Elkülönítve kezelték a beépíthető kádak, normál kádak, zománcedények és viharlámpák piacát. A harmadik csoportba a gépgyártás tartozott. Itt megtaláljuk az egyetemes marógépeket, műszerész esztergapadokat, vízszintes és függélyes marókat. A negyedik csoportba a vegyes anyagot sorolták: a tolómércéket, vízórákat, jóvátételi gépeket, jóvátételi autoklávokat, vasöntést, késgyártást, kéziszerszámokat. A tervezett bevételt 27 424 000 forintban határozták meg. 139
