Folia historica 17

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.

hogy az Önök által hozott mintákból kiválasszuk azokat, amelyek gyártási körünkbe beilleszthetők." 102 5 Kísérletet tettek a tölténygyártás beindítására is, de a Belügyminisz­térium az engedély megadását kezdetben elutasította, mondván: „... az igazgatóság összetételét nem tartja eléggé demokratikusnak." 102 6 Kétség­telen, hogy a legfelsőbb vezetésben ott volt Ullmann István vezérigazgató 24 éves, Salgó Gyula ügyvezető igazgató 40 éves és Senyei Károly ugyan­csak ügyvezető igazgató 20 éves fegyvergyári múlttal, de az igazgatósági ta­gok között is találni olyanokat, akikben az új rend a szovjet elleni háború fegyvergyártóit látta. 1 0­7 Három nappal később, szeptember 24-én a Generalmajor Kondra­tov engedélyezte 300 darab simacsövű sörétespuska legyártását egy millió vadásztölténnyel és egy millió bányagyutaccsal, de forgalmazását a belügy­miniszter engedélyéhez kötötte. November 13-ig kellett várni, amíg állami bányák részére bányagyutacsot értékesíteni lehetett. A vadászpuska-gyár­tás megindítására újra Rajk László belügyminiszter tett ígéretet. 102 8 1946. szeptember 30-án a gyár szervezetének tökéletesítése érdeké­ben felállították a Műszaki Igazgatóságot. Ullman István vezérigazgató irá­nyításával ez a bizottság 4 tagot számlált. Vörös László igazgatót a török­bálinti gyár vezetőjét, Töbisch János h. igazgatót a tervezési, szerkesztési ügyek intézőjét, Szúnyogh Béla főmérnököt és Knapetz Róbert főfelügye­lőt. 102 9 Ekkor a foglalkoztatott munkások száma 2286 volt az 1945-ös év 1193 munkásával szemben. A tiszviselők 350-ről 380-ra emelkedtek. A lét­számnövekedés tehát 1123 fő. 103 0 Október közepén került sor а В-lista elkészítésére. A listát az Üzemi Bizottság állította össze, mert a gyár vezetésének az volt a véleménye, hogy hosszabb-rövidebb időre elbocsáthatnának néhány munkást és tisztviselőt, de a felszabadulást követő második télen vállalni kell azt a kockázatot, hogy az átmeneti dekonjunktúra mellett is alkalmazottait a gyár megtartsa. Nem vonatkozik ez a nyugatosokra, antidemokratikus érzelműekre és a hiányosan igazoltakra. Gráf Sándor igazgatóhelyettes az ÜB által beter­jesztett jegyzéket szépséghibásnak tekintette, mert „Elsősorban olyanokat jelölnek, akik nem csak a mai demokráciában, de egy szocialista államban is megállnák a helyüket. Aztán olyanokat, akik nem akartak együtt dolgoz­ni dr. Dammang Andrással - 1935-1944. július 24. között a gyár németér­zelmű, szélsőségesen jobboldali vezérigazgatója. Megjegyzés tőlem TE - és most visszakerültek a vállalathoz. És olyanokat, akik 1944-ben munkatá­borokban, vagy haláltáborokban voltak." 103 1 Az Üzemi Bizottság 53 alkalmazottól szeretett volna szabadulni, a vezetés 9 dolgozóhoz járult hozzá. Ezek nyugatosok voltak. 7 alkalmazott fölött megegyeztek. 23 munkatársat a vállalat úgy tudott visszatartani, hogy 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom