Folia historica 17
Patay Pál: Két harang az Árpád-ház korából
magra viaszlemezből (faggyúból) a készítendő harang testének mintáját formázták ki, majd ezt agyag köpennyel borították. Kiszárítása után az egész formát lehúzták a tengelyről és felállították. Ráhelyezték a koronának ugyancsak viaszból készült mintáját, amit szintén agyaggal burkoltak be. Ezt felmelegítve a viasz (faggyú) megolvadt és egy alul meghagyott nyíláson át kifolyt. A formának így üresen maradt részébe végül a korona tetején lévő öntőnyíláson át vezették be az olvadt bronzot. Az öntőnyílásban megszilárdult bronz csap helye a csolnoki harangon is jól látható. Minthogy a harangon semmilyen felirat vagy évszám, sőt díszítés sincsen, hazai analóg anyag, valamint megfelelő szakirodalom hiányában a korát meghatározni kezdetben nem állt módomban. Ezért külföldi kollégákhoz fordultam tájékoztatás végett. Otto Stiefel (Schaffhausen) fénykép alapján úgy vélte, hogy közép-európai viszonylatban 1200 körül, de inkább 1200 előtt önthették." Heinz Wolff (Hannover) arra hívta fel a figyelmemet, hogy a harang alakja (mind a teste, mind a koronája) igen hasonlatos az egykori viking kereskedőközpont, a Schleswig melletti Haithabu kikötőjében, vízben talált harangéval. 6 Hans Drescher (Hamburg) személyes megtekintés alapján a XI. század közepére keltezte, 7 míg Claus Peter (Hamm) fénykép után már annak elejére. 8 Legújabban Kurt Kramer (Karlsruhe), a Freiburgi Érsekség harangszakértője ás Konrad Bund (Frankfurt a.M.), akik a harangot 1988 augusztusában tüzetesen megvizsgálták, arra a megállapításra jutottak, hogy az vagy a XI. század elején készült, vagy esetleg még a X. végén. 9 A csolnoki és a haithabui harang azonos jellege, alakjának hasonlatossága elvitathatatlan, bár némi nagyságbeli különbség van közöttük (a haithabui magassága korona nélkül 393 mm, alsó átmérője 426-423 mm). A részleteket illetően szembetűnő a teljesen azonos koronájuk, úgyszintén az éles töréssel elkülönülő pártájuk. Leglényegesebb közös sajátságuk azonban a faluk vékony volta, ami a csolnoki harang korának meghatározása szempontjából különös jelentőséggel bír. Hasonlóan vékonyfalú méhkasalakú harang ugyanis még csak egy harmadik ismert, az olaszországi San Caninoban talált (jelenleg a Vatikáni Múzeumban). Utóbbit a V1II-IX. századból valónak becsülik. Л Németországban még fellelhető mintegy 15, a XI-XI1. századból származó méhkasalakú harang, közöttük az 1040 körüli évekre keltezett Bad Hersfeldben lévő ún. Lullus-harang, mind lényegesen vastagabb fallal rendelkezik (utóbbinak 1100 mm korona nélküli magassága és 1110 mm alsó átmérő mellett a fala 25-30 mm vastag 1 0). Minthogy a történelmi adatok szerint a haithabui kikötő 1066 után már nem volt használatban, az ott talált harangot is ezen időpont előtt kellett önteni, következésképpen a csolnokit is. Egyéb történelmi adatok alapján azonban a haithabui harangot a szakirodalom a X. század közepén, vagy 9
