Folia historica 16

Körmöczi Katalin: A vértanú Szacsvay Imre relikviái

A detronizálás elveit egyhangúlag elfogadó képviselőház Kossuth­ot kormányzóelnöknek mondta ki, s elfogadta ötödik pontként az indít­ványhoz a Függetlenségi Nyilatkozatot megfogalmazó bizottság kiküldé­sét. Almásy Pál elnök javaslatára ennek elnökéül Kossuth Lajost, tagjaiul a képviselőház részéről Szacsvay Imrét és Gorove Istvánt választották. A felsőtábla részéről Horváth Mihály, csanádi püspököt és Hunkár Antal főispánt delegálták 2 4, a még e napon Perényi Zsigmond elnökletével megtartott felsőházi ülésen. A Függetlenségi Nyilatkozat alapfogalmazványa 2 5 Kossuth Lajos és Szacsvay Imre kézírása. A végleges szöveg szinte teljes egészében Kos­suth munkája, néhány apróbb módosítást tettek csupán a bizottság tagjai, közülük leginkább Szacsvay végzett érdemi munkát, de az általa írt befe­jező részt is nagy valószínűséggel Kossuth diktálta. Az így elkészített nyi­latkozatot már április 15-én megvitatta a kiküldött választmány, majd a két ház zárt tanácskozása után április 19-én vegyes ülésen a református főtanodában emelkedett törvényerőre. 2 6 Az 1849. év II. törvényévé lett Függetlenségi Nyilatkozatot az el­nök báró Perényi Zsigmond felkérésére Szacsvay Imre jegyző olvasta fel. Záró mondatai után, amelyek az ő nevét is megörökítették a nemzeti füg­getlenségért vívott harc legszebb pillanataiban: „- Kelt Debrecenben 1849-iki április 19-ik napján tartott nemzeti gyűlésünkből. A magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendei s képviselői: B. Perényi Zsig­mond 2 7, a felsőház másodelnöke, Almásy Pál, a képviselőház alelnöke, Szacsvay Imre jegyző" - közfelkiáltással elfogadtatott „A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata." Május 2-án is Szacsvay foglalja el a jegyzői posztot, így ő olvassa fel Kossuth levelét az ideiglenes kormány tagjaira tett javaslatáról, s a hatáskörökről. A kénviselőház elfogadása után jegyzőkönyvezi az új kormány összetételét. Majd a következő napon a rögtönítélő vegyes törvényszékek módosításáról szóló igazságügyminisztériumi előterjeszté­sekor jegyzőként ő olvassa fel a tervezetet, s a vita során szólásra is emel­kedik: „Tisztelem a humanizmust, de az igazságot azért soha feláldozni nem akarom; akármennyire szeretem a philantroniát, egy van előttem: büntetni a rosszat azért, hogy jutalmaztassák a jó. Az igazság elkötelezettje ekkor is, s akkor is, midőn a Zichy Ödön kincsek ügyében botrány támadt - az ügy nem nélkülözte a politikai plat­formok összecsapási lehetőségeket kereső magatartását sem -, a képvise­lőház vizsgálóbizottságot küldött ki az ügy tisztázására, s ebben Kubinyi Ferenc mellett Szacsvay is szerepet kapott. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom