Folia historica 16

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.

ügyvezető igazgató. A hibát ott követte el, hogy nem jött haza, míg a vezérigazgató akinek az új rendszerben háborús magatartása miatt lényegesen több volt felróható igen. Említett zürichi jelentéséhez eredetileg több melléklet tartozott, de ezek eltűntek. Ezekben az iratokban igazolta, hogy az említett 10 000 svájci frankot mire költötte. Péchytől azonban Fábry Ferenc meg akart szabadulni és számára az elszámolást már azzal sem tette lehetővé, hogy szorgalmazta és hamarosan el is érte, hogy töröljék a volt kereskedelmi csúcsembert a vezetésből. Ezt kővetően Péchy Ihmás már nem tartotta szükségesnek, hogy hazatérjen, s kérte nyugállományba való helyezését. 1946 augusztusában a Magyar Nemzeti Bank kérésére a Fegyvergyár ez ügyben az alábbiakat írta igazoló jelentésében: „A másolatban csatolt levélben említett 10 000 svfr-ról amely összeget Péchy "űrnás vett fel - csak annyit sikerült megtudni, hogy Péchy közlése szerint, ezt is állítólag költségekre fordította. Ennek alapján elszámolásra akartuk Péchy mást felhívni, de azt az értesülést kaptuk, hogy Ó Brazíliába költözött végleg és így szemünk elől nyomtalanul eltűnt." Péchy 1946-ban ment Brazíliába abban a tudatban, hogy a Zürichben kelt mellékleteivel igazolta magát és becsületét a barátai előtt, akik úgyszintén a vállalat vezetésében tevékenykedtek. A rendelkezésünkre álló levéltári anyag ma már nem ad feleletet arra, hogy a vezérigazgatói széket még egy rövid ideig megtartó Fábry Ferencnek volt-e valami köze az igazoló iratok eltűnéséhez. OL.FFG. Z-1084.2.cs.32.d. A Magyar Általános Hitelbank iratai tanúsítják, hogy Péchy "űrnás 1945. május 4-én még mint ügyvezető igazgató szerepel. OL.MÁH. Z58.35.cs.l39.d. Már 1945. április 19-én kérte Fábry, hogy 12 cégjegyzői jogosultságot töröljenek. A felterjesztésben első helyen Dammang neve áll. A törlésre vonatkozó kérés teljesítése nem volt olyan egyszerű, s ugyanakkor még nem oldódott meg. „...hogy az előző rezsim által törvénytelenül törölt igazgatósági tagok cégjegyzését a 200/1945 M.E. rendelet alapján restituálja." A bíróság mindkét kérdésben igazságügyi miniszteri rendelkezést várt. Végül október 6-án a Magyar Közlöny 145. számában tették közzé hivatalosan Péchy Ibmás cégjegyzői jogosultságának megszűntetését. OL.FFG. Z466.1.cs.2.d. 927. Lukács Emő 1945. szeptember 1 -én kelt levele. Uo. 7.cs.81 .d. 928. 1945. február 4-én kelt levél Budapest Székesfőváros X. ker. Elöljáróságának. Uo. I.cs.l6.d. 929. 1945. március 6-án kelt feljegyzés. OL.MÁH. Z- 58.36.cs.l40.d. 930. Berend T. Íván-Ránld György, Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában 1933-1944 (Budapest 1958) 339. p. 931. Dombrády Lóránd, A magyar gazdaság és hadfelszerelés 1938-1944 (Budapest 1981) 230. p. 932. A Fémáru-, Fegyver és Gépgyár rt. Steyr-be kitelepített részének pénzügyi helyzetéről hozzávetőleges adatok alapján 1945. évi július hó 1-én. OL. Z-466.7.cs.77.d. 933. Az eltűnt gépek részletes felsorolását lásd: Háborús károk. OL.MÁH. 58.cs.41.d. Vö. Z-466.8.cs.87.d. 934. Berend T. Iván-Ránki György, Magyarország gyáripara... i. m. (930) 465. p. Vö. Berend T. IvánSzuhay Miklós, A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944 (Budapest 1978) 290 p. 935. Jelentés a Fémáru-, Fegyver és Gépgyár rt. telepein 1945. szeptember 19-október 31én történt műszaki vizsgálatról. Budapest 1945. XI. 10. OL.MAH. Z-58.41.cs.l46.d. 181