Folia historica 16
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.
ООО át. A Fegyvergyár néhány nappal később a szerződés tárgytalanná válását írásban is megerősítette, s mivel az igénybevétel ténylegesen nem történt meg, a beruházásokat nem vették át: „... természetesen megállapodásunk sem lépett hatályba és nem állott be az ezen előzetes megállapodásban a feltételek bekövetkezése esetére vállalt fizetési kötelezettségünk sem.' Október 8-án kelt jegyzőkönyvből viszont kiderül, hogy az irodahelyiséget augusztus 15-én, míg a fonalraktár helyiségeit szeptember 16-án elfoglalták. Ezek után „aránylagos bért" a Fegyvergyár hajlandó fizetni, de a megajánlottak nem fedezik a losonci cég ki- és visszaköltözésből, valamint az üzemszüneteltetésből származó kárát. 8 8 A losonci kitelepítés leállítása egyben azt is jelentette, hogy a már kiszállított 15 vagon gépet és 3 vagon agyfát tovább kellett vinni Magyaróvárra, a Dunántúlon kijelölt két bázis egyikére. A németek - mivel a szovjet haderő október 6-án Magyarországra lépett - a szállítmányt Németországba akarták irányítani. A losonci kitelepítés, illetve tovább költözés az 1943 M. puska agyfa ellátását érintette különösen. Szeptember végén a Soroksári úton mindössze 600 agyfa állt rendelkezésre, de ezt is a Fegyverszertár szállította. Losoncon a termelés nem indulhatott meg, bár a nyersanyag a helyszínen volt, de a közlőmüvek szállítását nem hagyták jóvá. Losoncról Magyaróvárra az áttelepülést három hétben jelölték meg, de a gyártásra való berendezkedés is 8-9 hetet igényelt. A termelés megindítását a Fegyvergyár is sürgősnek ítélte mep, mivel a romeltakarításnál 30 000 darab sértetlen puskacsövet találtak. A pápai bázis kijelölése júliusban történt meg. Felmérték az energiaigényt és a távvezetékek kiépítéséről folytattak tárgyalásokat. Igénybe kívánták venni a Dunántúli Textilipari és Kereskedelmi Vállalat Leipnik és Ъа rt. telepeit, mivel itt géppisztoly, szurony, puskaalkatrészek gyártására szerettek volna berendezkedni. Igényt tartottak még itt Mika Antal Szövőgyárára, ahol a cső- és tokgyártás megoldását tartották lehetségesnek. Átvételükre október 10-én került sor. A pápai és a magyaróvári építkezés ütemét a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet lassúnak tartotta és ezért a vállalat vezérigazgatóját szabotázs vádjával megidézték. Pozícióik biztosítása érdekében a nyilasok elrendelték az Üzemi Tknács felállítását. A gyár ellenállt és géppuskákat helyeztek üzemkész állapotba, hogy a gyárat a fosztogatóktól megvédjék. 88 8 Bartha vezérőrnagy 1944. október 4-én kelt levelében kötelezte Szabó és Mátéffy rt-ot, hogy a Fegyvergyár Pápára kitelepítendő üzemrészlege villamosenergia biztosításához szükséges távvezetéki szakaszokat tervezze és építse meg. 88 9 A kijelölt helyiségek igénybevételére októ163
