Folia historica 16
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.
jobban ki lehet használni. 1944. június 2-án és 10-én döntöttek a kérdésben, aminek gyakorlati eredménye az lett volna, hogy Magyarország elveszti nehézfegyverzetének zömét. Ezek a tervek azonban életképtelennek bizonyultak, mert ennek megvalósítására Németországnak sem ereje, sem ideje nem volt. A nehéz idők ellenére némi építkezés is megfigyelhető a Fegyvergyár telepein. A Gergely utcában egy vasbeton alapot kívántak lefektetni, mert „Ezen vasbeton kemencelap repülőgép alkatrészek gyártásánál könnyűfém lemezek hőkezeléséhez feltétlenül szükséges... ^í\ Gergely utcában még röntgenszobát állítanak fel és folyamatba tesznek egy 25001 présalap üzem befejezését. 86 1 Egyre inkább előkészítik a Palugyay-féle pince 1500 m 2-es területén a géppisztolytöltény gyártását. 86 2 1944. július 2-án, egy vasárnapi napon bekövetkezett légitámadás a fegyvergyártó részleg teljes megsemmisülését eredményezte. A kár meghaladta a 4 millió pengőt. Elpusztult 251 marógép, 40 darab esztergapad, 53 fúrógép, 34 huzagoló, 3 kaparó, 20 véső és csiszoló, 16 automata és 12 egyéb, vagyis 449 darab, zömében modern gépezet. 86 3 A nyersanyagárak és a rezsiköltségek nagyarányú emelkedése készteti a gyárat arra, hogy az 1943 előtt megállapított árakat a hadügy változtassa meg. A KAB fegyver- és lőszercsoport közös bizottságot alakított az ártöbbletigény jogosságának, illetve mértékének megállapítására. A vállalat képviselői bejelentették, hogy a pillanatnyi mérlegadatok azt mutatják, hogy a központi kereskedelmi költségbe tartozó költségfajok abszolút számokban és %-ban kifejezve is a 42. évi adatokhoz viszonyítva lényegesen nagyobb emelkedést tüntetnek fel, mint amilyen emelkedést a felárigény kalkulációba beállítottak. „így többek között a tisztviselői fizetések kb. 70%-kal, a kamat, adó és illetékterhek kb. 28%kal emelkedtek. A légvédelmi költségek összegszerű emelkedése P 1.500.000,-, ami %-ban kifejezve 700% emelkedést tesz ki." 86 4 Július végén egyre szélesebb körben folytak tárgyalások a gyár egyes részlegeinek kihelyezésére. Gépek raktározására a Magyar Színház kávéház és Eichel Miksa bútorüzletét jelölték ki. A tokfúróüzem részére szóba jött a Magyar Textilfestő gyár és a Goldberger gyár óbudai textilfestő részlege. Augusztus 8-án Szurmay Lajos kiürítési kormánybiztos nagyobb lépésre határozta el magát; „A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Budapest részére kiutalom a Palóc Ipartelep egész épületét és a Nógrádi Gazdák tulajdonát képező Hitler utcai raktárhelyiségnek két emeletes vasbeton szerkezetű épületét azon esetben, ha a Honvédelmi Miniszter Úr a honvédség céljaira igénybe vett gőzmalomban ugyanannyi férőhelyet bocsájt a Mezőgazdák rendelkezésére. A Fegyvergyár személyzetének elhelyezésére kiutalom Gács, Galsa és Perse községeket." 86 5 159
