Folia historica 16
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.
pirenden maradt. így volt ez a Füleki Iparművek rt.-nél is, amely 1943 márciusában 400 000, 1942 M. Vécsey-féle szereletlen kézigránátra kapott megbízást, de a gyártáshoz szükséges nyersanyagot 18 cégnél kellett megrendelni. A szállítást 1943 decemberében kellett volna megkezdeni, de 1944 márciusában, mint arról több levél is tanúskodik a feltételek 70%-a még hiányzott. A gyár vezérigazgatója szerint az is növelte a nehézségeket, hogy a kialakult kritikus hónapokban a műszaki rajzokon fontos méretváltoztatásokat hajtottak végre, ami a szerszámok átalakítását is megkövetelte. A teljesen kilátástalan helyzetet jól mutatja, hogy az elkészült mennyiséget sem tudták leszállítani, mert paraffin hiányában a nyeleket karbolineummal vonták be. A KÁB Lőszercsoport az anyagot nem vette át, de engedélyezték e munkafolyamathoz a petrolátum használatát. Ugyancsak megoldatlan volt az alkatrészek barnítása. Az eljárást ki kellett kísérletezni, függetlenül attól, hogy az üzem kapott ötleteket. A módszerhez szükséges S.2 feketítősó Németországból érkezett, amit a németek csak nehezen és indokolt esetben engedtek át. A szakrajzok változtatása a fegyvergyári termékeknél is zavarokat okozott. Ezt látjuk az 1939 M. világító- és jelzőtöltény gyártásánál. Az első megrendelés 150 000 darabra szólt még 1940-ben, de sorozatos hibák miatt 1942-ben a termelést leállították. A töltények 15%-a nem gyulladt be a külső hüvely méretezése miatt. A selejtes gyártásnak nem a FFG volt az oka, hanem a Nitrokémia rt., amelynek javaslatára a szakrajzokat megváltoztatták. 83 7 A termelés csökkenésére a szak- és segédmunkáshiány egyre jobban kihatott. A munkaerőtartalékok kimerültek és márciusban már 1520%-os szakmunkáshiánnyal kellett számolni. A gépi munkásoknál a hiány a 30%-ot is elérte. Magyarország német megszállása után - 1944. március 19. - a jobbra tolódás abban is kifejezésre jutott, hogy a munkaerőhiányt a munkaidő 11-12 órára való növelésével kívánták csökkenteni. 1944-ben a munkásság létszáma az üzem egységeiben 8128 fő. A Soroksári úton 6314-en vettek részt a termelésben, köztük 90 szerb munQ'JQ 1 kaszolgálatos. Elsősorban a szakmunkások számának alakulása szembetűnő. A tendencia a géppark modernizálásával természetesen csökkenő, hiszen az ember alkotó beavatkozására egyes gépsoroknál már alig-alig van szükség. A Fegyvergyár is elsősorban a női munkások hiányát panaszolja. Egy június 7-én kelt jelentésből megtudjuk, hogy a női dolgozók között a 901 férfivel szemben csak 101 rendelkezik négy középiskolával. 84 0 A munkaerőkérdés megoldására többirányú próbálkozás történt. Májusban a Sztójai kormány bevezette a „munkásszállás" intézményét. A munkások egy csoportja nappal termelő munkát végzett, de este, illetve a 154
