Folia historica 16

Basics Beatrix: A honfoglalás és a magyar állam létrejöttének időszakát ábrázoló grafikák a Magyar Történelmi Képcsarnokban

Miért volt ez a témakör a korszakban népszerű és gyakran ábrázolt? Már a század első felében fölerősödött az érdeklődés a nemzeti múlt iránt. Ennek jelei nemcsak a képzőművészetek terén mutatkoztak meg, hanem az irodalomban és a történettudományban is. Az előbbiben két művet érdemes témánk szempontjából kiemelni: az egyik a festő Kiss Bálint apjának műve, mely Magyar Régiségek címmel 1839-ben jelent meg Pesten, a másik pedig Ipolyi Arnold Magyar Mythológiá-ja (Pest, 1854)

1. A történettudomány és a régészet pedig a század egész folyamán egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a magyar nép történetének legkorábbi időszaka, illetve annak tárgyi emlékei felé.

2 Ennek az érdeklődésnek a természete némileg megváltozott a század második felében. A tárgyalandó művek olyan időponthoz állnak közel, mely a nemzeti múlttal való foglalkozást a hivatalos művészet számára kötelezővé tette; ez pedig a millenium volt. Ily módon a közönség érdeklődése is olyan mértékű volt, hogy például a század második felében nemcsak az egyre nagyobb számban megjelenő folyóiratok közöltek rendszeresen a felsorolt témakörökbe tartozó műlapokat, litográfia, esetleg fametszet-illusztrációkat, hanem több önálló sorozat is megjelenhetett. Erre jó példa Johann Peter Nepomuk Geiger híres sorozata, a „Magyar és Erdélyország története rajzolatokban", mely 1842^4-ben jelent meg, de a Vasárnapi Újság, a Magyarország s a Nagyvilág később fametszet változatban újra közli az egyes illusztrációkat. A Történelmi Képcsarnok ezen grafikáit végigtekintve elsőként egy sorozattal kell foglalkoznunk, mely az őshaza elhagyásától Szent István megkoronázásáig mutat be jeleneteket. Az alkotója Franz Kollarz, aki cseh származású, és bécsi akadémiai tanulmányai után ugyanebben a városban működik. Nemcsak, sőt nem elsősorban Magyarországon dolgozott, főként osztrák és német folyóiratok és könyvek illusztrátoraként ismert. Időben legkorábbi műve sorozatának „A magyarok elhagyják az őshazát" című fametszete.

3 A Történeti Album-Lapok címet viselő együttes hat darabja található meg a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében, hogy eredetileg ennél több készült-e, kérdéses, megvan több is a ceruzarajzok közül, melyek a fametszetekhez készültek. Az őshaza elhagyásának jelenete a korabeli polgárság elképzelései szerint jelenik meg; inkább egy biedermeier népiéletkép, mint történelmi eseményábrázolás. A háttérben jobbra dombos táj látható, kis kunyhóval, emberek sorával, balra laposabb, erdős síkság. Középen lovon ülő, tollas süvegű, bajuszos vitézek, egy előttük áll, kitárt kezével a háttér kunyhója felé mutatva, feleségétől, gyermekétől és kutyájától körülvéve. Baloldalt egy hasonló csoport, szerszámokat tartva állatokat terel. Jobbszélen két szakállas öreg; egyikük a földet csókolja, a másik botjára támaszkodva fi126